Budapest, 2013. (36. évfolyam)
4. szám április - Falus László: Hírek a hegyekből
tudni, hogy a kocsik az erdőben, egy tisztás közelében álltak. Az adást a középhullámú sávban, a 722 kHz-es frekvencián sugározták, Kísérleti Adó néven. Hamar népszerűvé vált műsorát a Sándor utcai stúdióban készítették, és telefonvonalon juttatták el idáig. A késő délutáni órákban sugározták, Gondűző derű címen. A Lakihegyre és a Svábhegyre menő műsorvonalat átvezették a Gellért-hegy alatti légoltalmi központon, ahol a műsort bemondásokkal meg tudták szakítani. Hadba vonult kísérletek A Honvédség kezelésében lévő rádióállomás parancsnoka bádoki Soós László fő hadnagy volt, aki Fehér pázsit című dokumentumregényében írta meg többek között az ezzel az adóval kapcsolatos emlékeit. Szervezetileg a Vezérkari Főnökség (VKF) propagandaügyeket irányító 6. osztályához tartoztak. Az állomás személyzetét a Normafa vendéglőben szállásolták el. 1944. október 15-e után Magyar Katonarádióként működött tovább. Hamarosan, 1944. november 6-át követően elhagyta addigi telephelyét, és hosszú útra indult. A Budapest I műsorát sugárzó Lakihegyi Rádióállomást november 24-én leállították, és 30-án felrobbantották. A műsort ezután a mozgó adóállomás sugározta a Pápa melletti Noszlopról. Ezalatt folyt a Magyaróvári adóállomás bővítése, majd ennek elkészülte után, december 17-től innen sugározták Budapest I műsorát. A mozgó adóállomás továbbment Nyugat-Magyarországon, majd átment Ausztriába. Onnan végül Nürnbergbe irányították, ahol az amerikai hadsereg foglalta le. A nyilas puccsot követően megkezdődött a budapesti stúdió felszereléseinek kitelepítése a Magyaróvár melletti rónafői kastélyba. A Budapest I műsorát ott készítették, és előbb a mozgó adóval, majd a magyaróvári rádióállomásról sugározták ki. A berendezéseket a Philips cég vontatható kocsikba szerelte. Az adó 8 kW teljesítményű volt, töredéke a lakihegyi állomás 120 kW-jának, így vétele az ország területének csak kis részén volt lehetséges. Az állomás táplálására áramfejlesztő kocsi szolgált. Külön kocsiban volt a stúdió a bemondófülkével. Az antennát kitolható oszlopok között feszítették ki. Történetének alapos megírásáért Balás B. Dénest illeti köszönet. Meccsképek Bécsből A televíziózás első korszaka, a mechanikus képbontás időszaka után az 1930-as évek közepén megjelentek az elektronikus rendszerek. Magyarországon a Tungsramban 1937-ben hozták létre a televíziós laboratóriumot, 1938-ban a holland Philips a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatta be rendszerét. A magyar Posta Kísérleti Állomáson Nemes Tihamér folytatta televíziós kísérleteit, és 1947 májusában a Közlekedési Kiállításon bemutatta képbontó készülékét. Az ötvenes évek elején Európa több országában megkezdődött a rendszeres televízióadás. Magyarországon 1952-ben határozatok születtek, és szervezeti intézkedéseket hoztak. A budapesti adót a Gellért-hegyen tervezték megépíteni, majd az elvégzett vizsgálatok eredményeként a Széchenyi-hegy mellett döntöttek. Helyét a hegy tetején lévő Agancs utca 30-32 alatti épületben jelölték ki. Itt épült meg 1942-ben Forgács Ernő és Hoch István tervei alapján a Hargita Társasház. Ebben eredetileg zömében garzonlakásokat és hét kétszobás lakást alakítottak ki, a magasföldszinten pedig étterem és társalgó is létesült. Ezeket az akkorra már államosított helyiségeket jelölték ki a televízió számára. A műszaki berendezések elkészítése a Posta feladata lett. Ebben a fő szerepet a Posta Kísérleti Állomás kapta. Molnár János koordinálta a munkát, amelyben a Posta Rádióműszaki Hivatala is részt vett. Molnár János naplója a 70 év a Sándor utcában című könyv részeként jelent meg. Tanulságos ez a napló azért is, mert megismertet az akkori munkafeltételekkel, bürokratikus módszerekkel is. A kísérleti adást 1954. január 20-án kezdték el. Az Agancs utcai állomáson volt a filmeket közvetítő stúdió, a 100 W teljesítményű adó és az épület tetején az adóantenna. A műsor hosszú ideig csupán filmekből állt. Az adást a politikai és az állami vezetők lakásában és a posta irodáiban felszerelt néhány készülékkel vették. A Posta Kísérleti Állomás által készített adót 1955-ben 0,5 kW-os, majd 1956-ban 1 kW-os, a BHG gyár által készített berendezés váltotta fel. Érdekes, mára elfelejtett 13 BUDAPEST 2013 április A mozgó rádióállomás menet közben forrás: Postamúzeum felvétele
