Budapest, 2012. (35. évfolyam)

10. szám október - Perényi Roland: Múzeumot a fővárosnak!

Budapest az 1873-as városegyesítést köve­tő időszakban rohamos, a kortársak által gyakran „amerikai” méretűnek nevezett fejlődésnek indult. E folyamatok köze­pette egyre nagyobb igény jelentkezett arra, hogy a város megtalálja és egyúttal artikulálja saját identitását. A 19. század­ban ennek többféle kifejeződési formája jelent meg. Az európai nagyvárosok, így Budapest is nagyszabású kiállításokon, nemzetközi hírveréssel járó tömeges ese­ményeken demonstrálta gazdasági, poli­tikai és kulturális erejét, infrastrukturális fejlettségét. A modernitás dicsérete mellett azonban ekkor már megjelentek a kriti­kus hangok is. Egyre többen érezték ma­gukat idegenként a kapitalizmus centru­maiban, s vágyódtak vissza egy korábbi, idillinek tekintett városi létbe. Részben e nosztalgikus hangoknak köszönhetően jöttek létre a városi múzeumok, amelyek feladata a régi, letűnt korok emlékeinek összegyűjtése volt. Budapesten a gondolat viszonylag meg­késve, az 1880-as évek közepén jelent meg. Magyarországon ekkor már több városban működött várostörténeti múzeum: Győr például 1859-ben, Sopron 1867-ben, Szé­kesfehérvár 1873-ban alapította a magáét. A Fővárosi Múzeum létrehozásának ötletét az 1885-ben Budapesten rendezett Országos Általános Kiállítás adta. Ezen a nagysza­bású szemlén a magyar gazdaság és kul­túra vívmányainak demonstrálása mellett Budapest önálló pavilonban mutatkozott be. A fővárosi adminisztráció hatáskörébe tartozó feladatokra – például csatornázás, építésügy, egészségügy, tanügy – osztott kiállításban először jelentek meg a város múltjára vonatkozó tárgyak is: az 1870-es évek óta Aquincumban zajló ásatások római kori leleteit négy fali tárlóban állí­tották ki, s a régészeti tárgyak mellett a későbbi korokat bemutató várostörténeti emlékek – elsősorban tervek, térképek és metszetek – is megjelentek. Múzeumot a fővárosnak! Perényi Roland 24 BUDAPEST 2012 október forrás: BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár Az 1885-ös kiállítás pavilonja Gerlóczy Károly alpolgármester, 1890 körül. Goszleth István felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom