Budapest, 2012. (35. évfolyam)
2. szám február - Daniss Győző: István királlyal avatták
Uralkodása vége felé II. József szorgalmaz ni kezdte, hogy a polgárosodó Pesten épüljön Tháliának új – az 1774-ben színházzá átkeresztelt hajdani várbástyát, a Rondellát felváltó – otthona. Elsősorban a város többségben lévő német polgárai, valamint a Bécsből és Pozsonyból ide vezényelt kormányhivatalnokok kedvéért. (Budán már 1787-ben megnyílt a karmeliták templomából Kempelen Farkas tervei szerint átalakí tott, a közönséget német nyelvű előadásokkal hívogató Várszínház.) A király 1790-es halála után azonban jó ideig nem történtek érdemi lépések. Annál több volt – amint ezt a színház históriáját nagyon alaposan ismerő Déry Attila sorolja – a nézetkülönbség, a Bécs és Pest-Buda, a Helytartótanács és a pesti magisztrátus, alkalmanként a regnáló király és József nádor, az osztrák és magyar országi építészek közötti politikai, szakmai indíttatású s nem ritkán hiúságbéli vita, az ezek mögött húzódó pénzügyi nehézség. Déry szerint jellemzi a helyzetet, hogy miközben a városi elöljáróság Franz Anton Hillebrand udvari építésztől kér terveket, he lyette a pesti Hild János éit fogadja el – ám az meg Tallherr József kamarai építész bí rálata miatt aztán nem valósul meg. Végül József nádor 1806-ban a nevető harmadikat, az említetteknél szerényebb képességű Jo hann von Aman bécsi udvari építészt bízza meg a feladattal. Két esztendő múlva a Theátrom piatczán (nagyjából a mai Vörösmarty tér sokaktól csodált, nem kevesebbektől ízlésficamnak tartott új üvegpalotája helyén) elkezdődött a munka. Az építkezést vezető Pol lack Mihály és Hild János menet közben valamelyest változtattak is – jó okokkal és szerencsés kézzel – bécsi kollégájuk elképzelésein. És nem egészen négy esztendő múltán – idén kétszáz kerek éve – állt már Európa egyik legnagyobb, két oldalán huszonnégy apró boltnak is helyet adó színháza. Sokmillió István királlyal avatták Daniss Győző Bármennyire hihetetlennek gondolnánk, 1812-ben – kétszáz esztendeje – három és fél ezres nézőterű kőszínházat avattak Pesten. 1847-ig főképp német társulatok, illetve nem okvetlenül német énekesek, koncertező muzsikusok, táncosok, artisták produkcióit hallhatták-láthatták benne a város polgárai és az ide látogató külföldiek. Az emberöltőnyi időben ez az épület volt a magyarországi színházi élet egyik legfontosabb helyszíne. 12 BUDAPEST 2012 február A Német Színház épülete (V. Reim grafikája)
