Budapest, 2012. (35. évfolyam)

8. szám augusztus - KÖNYVJELZŐ

27 2012 július BUDAPEST KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ SOMLAI TIBOR: TÁVOL ÉS KÖZEL (Belsőépítészet a háború után) 1945-1970 Ez a könyv sok szempont­ból a „Tér és Idő” című kö­tet folytatása. Nem csak a szerző és a hasonló külalak kelti ezt az érzést, hanem lényegre törő válogatás és a félig személyes hang is. Bán Zsófia sűrű, novellisz ­tikus előszava a Kádár-kori tárgyi környezetről nagysze­rű felütés: mindannyiunkban benne él ez a tárgyi környezet. „A bútor, mint archívum, mint hordozó, amely képes egy egész kort vagy korszakot és a hozzá tartozó életérzést,hogy ne mondjam feelinget egy szempillantás alatt felidézni. a bútor, mint szenvedély, amelynek testünkön, bőrünkön érezzük következményeit”. Valóban erről szól ez a könyv, egy olyan korszak bútorairól, amelynek tervezői még mutatnak részbeni átfedést a háború előtti aranykorral. Ez­után következik a szerző bevezetője, amelyben fontos tézist állít fel, és azonnal bizonyítja is: e kor magyar tervezői telje­sen versenyképesek voltak a kor világszínvonalú olasz, dán tervezőivel. A külföldi szakemberek saját lakásukba terve­zett bútorairól készített képeket vet össze magyar tervekkel és megvalósult bútorokkal. Valóban hasonló minőség – és ez nagy meglepetés... Csak röviden utal arra, hogy ennek ellenére miért volt ilyen kis hatása, a magas tárgykultúrá­nak a mindennapokra. Mert hiába voltak a kiállítási dara­bok nagyszerűek, ha a szocialista nagyipar nem akart, nem tudott mindezzel lépést tartani. A kontraszelekció a társa­dalom minden pórusába leszivárgott. A bútorgyár igazga­tója, főmérnöke, aki a tömegtermelésbe vett tervről döntött – csak véletlenül lehetett jó ízlésű ember... A könyvnek csaknem a felét a tervezők katalógusa és mutatványszerű bemutatása teszi ki. Ezeket a neveket egyáltalán nem ismeri a művelt közvélemény, talán az egy Kossuth-díjas Király József kivételével. A többi fejezetek közül a legjelentősebb talán az a rész, amelyben a lakásművészeti és bútorkiállítások anyagának kép- és tervanyagát láthatjuk bő terjedelemben. Valaha ezek hallatlan népszerűek voltak, talán mert az érdeklő­dő emberek lehetőségeitől fényévnyi távolságra voltak. Ugyancsak érdekes anyag szerepel a „Vendéglátóipari egységek és közösségi terek” című fejezetben. E könyvet böngészés után az ember elgondolkodva csuk­ja be. Létezett 1945 és 1970 között is minőségi Magyar­ország... legalábbis a tervezők asztalán, és a kiválasztot­tak számára. Vagy akik vendéglőkbe, szállodákba jártak. Vagy éppen eljárhattak a Fészek klubba, a hatvanas évek elejének trendi és kultikus terébe – melynek romjai ma is látogathatók az elszegényedett intézményben. Reméljük, most, a mai utolsó pillanatban sok eredeti darab bekerül a múzeumokba, s nem feltétlenül a műkereskedők raktá­raiba tett árfelhajtó kerülők után. ● (Corvina, 2010, 247 oldal, angol fordítás Judy Szollosy, ter­vezte Márkus Laura, ára 9900 Ft.) Török András Gulyás Zoltán saját teljesítményét példaké­peihez, az egyetemes építészet kiválóságai­hoz mérte. Szakmai téren rendkívül igényes, mondhatnánk maximalista volt. Elsősorban magával szemben, de ebből egyenesen következik, hogy mások előtt is magasra tette a mércét. Minden munkájával túl akarta szárnyalni az előzőt. Ennek köszönhető, hogy életműve – ellentétben számos más kortársáéval – szokatlanul egyenletes és magas színvonalú. A fő mű­vek (Fehérvári úti lakóház, Chemolimpex, hévízi presszó, Medicor) és a meg nem valósult remek tervek (BNV-főpavilon, Budapest Sport­csarnok, Monimpex, Martinelli téri parkolóház, Magyar Rádió rekonst­rukció) mellett kisebb munkái is eredeti gondolkodásról és kifinomult formaérzékről tanúskodnak. Ára: 3950 Ft Megvásárolható a HAP Galériában (1027 Budapest, Margit krt. 24.) A Holnap Kiadó „Az építészet mes­terei” sorozatának negyedik kötete a magyar építészettörténet talán leg­jelentősebb, máig érzelmi viharokat kavaró személyiségéről kíván minden eddiginél teljesebb képet adni. Lech­ner Ödön nem sok írást tett közzé, ezekben azonban világosan meg­fogalmazta építészeti elveit, és részletezte az őt befolyásoló hatások eredetét és természetét. Ára: 9900 Ft Budapest Főváros Levéltára 2008 őszén, a Reneszánsz Év keretében saját terv- és fotó­anyagára támaszkodva kiállításon mutatta be a fővárosi építészetben az 1890-es évekig szinte egyeduralkodó neo­reneszánsz stílus jellegzetes fővárosi emlékeit, főbb épülettípusait. A kiállításhoz kapcsolódó konferencia előadásaiból összeállított kötetben a korszak kutatói körülhatárolják a historizáló neoreneszánsz fogalmát, bemutatják annak legkorábbi magyarországi jelentkezését, egy tervező munkásságát vagy egy-egy városépítészeti egységet. Külön írások foglal­koznak a stílusnak az iparművészeti ágakban való megjelenésével, illet­ve az Andrássy út reprezentációjával az egykorú és a mai fotográfiában. A két kötet ára: 2000 Ft Megvásárolható Budapest Főváros Levéltárának titkárságán (1139 Budapest, Teve utca 3-5.) GULYÁS ZOLTÁN ÉPÍTÉSZETE Szerkesztette: FERKAI ANDRÁS HAP Galéria GERLE JÁNOS: LECHNER ÖDÖN Holnap Kiadó BUDAPEST NEORENESZÁNSZ ÉPÍTÉSZETE Szerkesztette: CSÁKI TAMÁS, HIDVÉGI VIOLETTA, RITOÓK PÁL Budapest Főváros Levéltára

Next

/
Oldalképek
Tartalom