Budapest, 2012. (35. évfolyam)
6. szám június - Nagy Béla: Ezerarcú pincéink
Hogy Náci mit felelt erre, azt nem őrizte meg az emlékezet, de biztosak lehetünk abban, nem arra hivatkozott, ami pedig ennek az együttesnek a szempontunkból legérdekesebb vonása: a környezetet uraló, annak léptékét meghatározó épület kialakítása során a neves építész egy íves utcát alakított ki a csatlakozó tűzfalakat takaró keskeny beépítéssel, ezzel foglalatba ágyazva az egyébként meglehetősen hivalkodó pénzpalota főtömegét. Az utca – az Anker-köz – valójában a telek része, megnyitva a köz számára. A Kossuth téren sétálva, a Parlament közelében hatalmas kör alakú építményt látni, melyet sűrű, díszes rács fed. A „kút” az épület szellőztető és klímaberendezése. Steindl Imre úgy tervezte meg az ország házát, hogy az üléstermekben kánikula idején is kellemesen hűvös legyen. Mai szóval: klimatizálta a tereket. Mégpedig mindenfajta gépészeti berendezés nélkül, gravitációs úton oldva meg a problémát. A szellemes ötlet arra épült, hogy a meleg levegő könnyebb, tehát felszáll, míg a hideg nehezebb, ezért lenn marad. A felfelé áramló meleg levegő kürtőhatása szinte beszívja a hűvösebb levegőt, és ezzel létrejön a természetes légcsere, felfrissül az alsó- és felsőházi termek levegője. De nyáron hogyan lehetne sokkal hűvösebb a levegő a szabadban? Nos, jégkamrákat építettek, ahová a forróbb napokon darabos jeget hordtak. A légcsatornák a terepszint alá, az épület pincéjébe épültek, ahová sok más fontos kiszolgáló helyiség is került. A legfrissebb tervek szerint a terepszint alatt hamarosan új látogatóközpont épül, amely szintén a pinceszinten kapcsolódik az országgyűlés palotájához. Veszünk, adunk, raktározunk A Vámház téri Vásárcsarnok pincéjét az teszi egyedivé, hogy a jellemzően raktárként használt hatalmas teret földalatti alagút kötötte (köti) össze a pesti (alsó) rakparttal. Kijárata ide nyílik. Nem kell hozzá túl nagy fantázia, hogy megjelenjék előttünk a millenniumi Budapest dunai kikötőinek mozgalmassága, a korabeli Európa legnagyobb folyami kikötőjének nyüzsgő élete, a kofahajók kirakodásának zaja, a zöldségek, gyümölcsök hegyei, melyeket percek alatt elnyel a Vásárcsarnok hektárnyi pincéje, „Budapest gyomra”. Az épület terveit Pecz Samu építész, műegyetemi tanár készítette 1897-ben. A magyar historizmus téglaépítészetének az egyik legszebb alkotása, különleges dísze a Zsolnay-féle színes kerámiafedés. A Király utca 26. épülete alatt több okból is érdemes körülnézni. Az 1840-ben emelt kétemeletes lakóházat Hild József tervezte és építette, de igazán érdekessé tulajdonosa, a borkereskedő Jálics Ferenc személye és foglalkozása teszi. A ház alatti hatalmas tér a 19. század legnagyobb pesti borospincéje volt. Tudták ezt a kortársak is, s mint a város egyik látványosságát mutogatták: „...Az épület fő nevezetessége az alatta rejtőző közel egy holdas, egykor mintaszerűen felszerelt, boltíves pince, melyben valaha 50 000 akó bort tároltak. A pince olyan nevezetes volt, hogy 1873-ban, első pesti látogatása idején a walesi herceg, a későbbi VII. Edward is meglátogatta, a tiszteletére rendezett gyertyafényes ünnepség sokáig emlékezetes marad...” (Részlet Terézváros örökségvédelmi hatástanulmányából.) Ma a VAM Design kiállításai töltik meg tartalommal az egykor hordókkal és palackokkal teli teret. Az egyház és a világ templomai A Szent István bazilika az államalapító I. (Szent) István királyról kapta nevét. He lyén korábban is állt egy kis templom. A mai megszületését az 1838-as nagy jeges árvíz túlélői szorgalmazták, a környezetből kiemelkedő kisebb szárazulat itt 27 BUDAPEST 2012 június A Szent István bazilika pincéje A Király utca 26. (az egykori Jálics-ház, ma VAM Design) pincéje
