Budapest, 2012. (35. évfolyam)
6. szám június - Csontó Sándor: Szézám, tárulj!
A Varázshegy projekt teljes beruházási költsége nettó 1,35 milliárd forint volt, amelyhez a Fővárosi Állat-és Növénykert több mint 200 millió forint saját forrást, a Fővárosi Önkormányzat pedig 250 milliós önerőt biztosított. Az európai uniós támogatás 895 846 millió forintot tett ki. 2010 őszére a Zsiráfház és Bölényház műemléki visszaépítése és korszerűsítése történt meg, ezt követően a katedrális méretű Nagyszikla belső kiállítóterének kialakítása és felszerelése újabb húsz hónapot vett igénybe. Az évszázada kihasználatlan belső tér Közép-Európában egyedülálló látványossággá, sokfunkciós, interaktív térré változott. A létesítmény terveit az intézmény rekonstrukciójában a kilencvenes évek óta részt vevő Kis Péter építész műterme készítette. A Varázshegy négy szinten tizenhat térelemre tagolódik. Egyedi alaprajzát a száz éve létrehozott vasbeton tartószerkezet, kétezernél is több hatalmas oszlop és gerenda határozta meg, így a csarnokszerű helyiségektől a szobányiakig igencsak változatos az elrendezés. A hasznosítással több régi problémát orvosoltak: a látogatók számára télen nyújtható élmények, programok száma jelentősen bővül, és kulturális események, rendezvények sokasága találhat méltó helyszínt. Mindez növeli az Állatkert népszerűségét és Budapest turisztihelyiség egyben a házon belüli pihenőhely szerepét is betölti a házi oltárral szemben elhelyezett székekkel. Az erről a kelet-nyugat irányú középfolyosóról nyíló lakóhelyiségek (hálószoba és fogadószoba) nyílászáróit feltehetőleg függönyökkel zárták el. A pihenőszoba vagy háló ajtaján elhúzott függönnyel, két esztergált lábú ággyal, ládával, bölcsővel és gyerekjátékokkal utal több generáció együttélésére. A fogadóhelyiség berendezésénél szempont volt, hogy a lehető legkevesebb takarást kapjanak az értékes lábazati freskók. Ezért a helyiség alapbútorzatát egy faragott lábú asztalka karosszékekkel, egy irattekercsek befogadására alkalmas szekrény és kandeláber alkotja. Az étkezőben a római étkezési szokásokra utaló részletek láthatók. A jellegzetes félkönyékre ereszkedett testhelyzetben elköltött estebéd szokására utalnak a kerevetek, melyek három oldalról, patkó alakban elhelyezve uralják a helyiség képét. Mellettük jellegzetes három lábú asztalok (tripus) egészítik ki a bútorzatot. A fonott karosszékek, a kézmosó tál, a körmécses is jellegzetes darabjai a római étkezőknek, melyek rekonstrukcióban jelennek meg a helyiség berendezési darabjai közt. A berendezés tehát nem eredeti, de az eredetit a leghitelesebben visszaadni kívánó másolatokból és berendezési tárgyakból áll. Általuk nyomon követhető a ház egykori élete. Az aquincumi „Festőház” helyreállítása európai úniós támogatással, a főváros által biztosított önrésszel, az úgynevezett Pannonia Provincia Program keretén belül valósult meg. 2012. június 16-ától látogatható. ● Szézám, tárulj! szöveg: Csontó Sándor, fotó: Sebestyén László Valóra vált az évszázados álom. A Fővárosi Állat- és Növénykertben, május 24-én ünnepélyes keretek között megnyílt a Varázshegy. Az európai uniós támogatással megvalósult beruházás keretében háromezerkétszáz négyzetméteres kiállító- és rendezvénytér jött létre a műemlék Nagysziklában. A nemzeti színű szalagot Tarlós István főpolgármester, Csukás István Kossuth-díjas író, valamint dr. Persányi Miklós főigazgató vágta át. 10 BUDAPEST 2012 június A pihenőhely, akár újkorában
