Budapest, 2012. (35. évfolyam)
5. szám május - Zöldi Anna: Paradicsomi piknik
termett paradicsom a civileknek. (http:// www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=21457). A következő próbálkozás a Fügéskert volt a Westend mellett, egy, a tervek szerint 2015-ig üresen álló telken, de szüretelni itt sem lehetett. A kudarcos próbálkozások megmutatták, hogy egy működő kert beindításához komoly felkészülés és stratégia szükséges. A közösségi kertek alapításának első feltétele az alkalmas földterület birtokba vétele. Jó megközelíthetőség, központi elhelyezkedés, zárhatóság, biztonság – ilyen feltételeknek leginkább az önkormányzati tulajdonban lévő területek felelnek meg, de bármilyen zárható parlagon heverő földdarab szóba jöhet. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjaival közösen készített felmérés szerint Budapesten csak a Hungária körúton belül 100 hektár olyan önkormányzati vagy magánterület létezik, amit semmire sem használnak. A több éves szervezőmunka eredményeképpen 2012 tavaszán két kertben, a Millenárison, és Kispesten virítanak már palánták takaros ágyásokban. Önkormányzati hátszél, civil lelkesedés A két kert a közösségi kertépítés két eltérő útját járja. A Millenárison a Kortárs Építészeti Központ kerítette körbe első közösségi városi kertjét. Ők a civil szerveződésre helyezik a hangsúlyt. A Millenáris parkkal kötött megállapodás alapján a terület kikerült a park fenntartóinak kezeléséből – ezentúl a parcellák kertészei a felelősek a gondozásért. A szerencsés kiválasztottak – az érdeklődés ugyanis olyan óriási volt, hogy a jelentkezők közt csak sorsolással tudtak dönteni – a program fenntarthatósága érdekében évente 10.000.Ft támogatási díjat fizetnek a parcellákért. A szervezők elsősorban a környéken lakókat bátorították, hiszen a bérleti szabályzat által előírt gondozási kötelezettséget télen-nyáron, esőben, és tűző napon is teljesíteni kell. Nem csak a paradicsom igényei, a szerződés is ezt követeli, és nem utolsó sorban a többiek kertje iránti felelősség. Januártól fogva közösen készültek az érdeklődők a kertészkedésre, a KÉK hetente tartott előadásokkal igyekezett elmélyíteni a valószínűleg egyelőre hiányos kertészeti ismereteket. Tavaszodván együtt ástak (ástunk) és állítottunk derékig érő, ám zárható kerítést, ehhez még parcellaművelőnek se kellett lenni. Majd kimérték a 95 db, 5-6 m2 nagyságú parcellát, és a tavaszi szél már lengedezteti is a palántákat. Az induláshoz kezdő készletet kaptak a városi kertészek. A szakmai hozzáértést Szohr Gábor és Ti hanyi Dominika (Újirány, a Lecsós Kert terve zői), valamint dr. Fekete Szabolcs ( Budapesti Corvinus Egyetem, a Közösségi Kertek kertészeti szaktanácsadója) biztosítják. Néhány parcellát oktatási, bemutató és támogatói célból tartottak fenn, elsősorban a környékbeli iskolákra gondolva. A KÉK fokozatosan elengedi a kerthasználók kezét, és a későbbiekben csak kulturális programok szervezését vállalja magára, de honlapjukon folyamatosan tájékozódhatnak az érdeklődők. (http:// kozossegikertek.hu/kertek/ii-kerulet/lecsoskert/) Itt megtalálható a tervbe vett további kertek listája is, közülük a Corvin projekt területe és egy 7. kerületi helyszín látszik befutónak. A Millenáris haszna az állandó kulturális program és a kertfenntartáson megtakarítható összeg, a kertművelőké a bazsalikom és a közösség élménye. A másik projekt Kispesten a Vass Lajos Általános Iskola melletti zöldterületen, az Irányi utca és a Bem utca sarkán szökkent szárba. A 27 parcellás mintakert kezdeményezője, Rosta Gábor hosszú ideje elköte lezetten foglalkozik a témával, amelyről A városi tanya címmel könyvet is írt (http:// avarositanya.hu). Ő a hivatalos utat egyengette bozótkésével: egyenként megkereste a kerületi önkormányzatokat, amelyektől többnyire támogató és egyben hárító választ kapott: tetszik, de előbb csinálja más. A Kispesti Önkormányzat együttműködőnek bizonyult, és befogadta projektet, melynek hivatalos gazdája a Városi Kertek Közhasznú Egyesület. A hosszas előkészítő munka során megszületett egy most már bárhová adaptálható forgatókönyv, egy 6-8 cm vastag dokumentum, amely a jogi, gazdálkodási, közösségépítési, tervezési és működési feltételeket tartalmazza, és amelyet az önkormányzat képviselőtestülete egyhangúlag elfogadott. Számos lakossági-kertész fórumon alakult ki a program, a parcellák itt is hamar gazdára találtak, sőt, osztozkodni is kellett – például házaspárok csak közös parcellát kaphattak, és az érdeklődésre való tekintettel várólistát is indítani kellett. Elöregedett lakótelepről lévén szó, a bérlők kétharmada az idősebb korosztályt képviseli, de az ásásban már az unokák is buzgón segédkeztek. A bérleti díj itt 100 ft/ hónap, a huszonhét, mintegy 5 m2-es ágyás között lesznek hagyományos dombágyások és kiemelt ágyások, terveznek pihenőhelyet, elkészült kerti csap, a szomszédos családi ház ereszrendszere két esővízgyűjtő ciszternába vezeti a vizet. A projekt gazdái itt óvatosabbak: a zárható területet embermagasságnál nagyobb kerítés veszi körül. Rosta Gábor maga is birtokol egy fél parcellát, a kertészeti szakértelmet biztosító hölgy, Gyöngy Fruzsina a Corvinus Egyetem Ökológiai Tangazdaság tanára. Április 14-15.-én ültetési nap volt, a tulajdonosok együtt végezték a kertépítés végső fázisait. Május 18.-án a kert hivatalosan is megnyílt. Rosta Gábor arra számít, hogy még az idén 5-6 önkormányzat vágja hasonló fába a fejszéjét, illetve ásóját. A paprika és a répa kis segítséggel nő magától is, a zöldellő palánták látványa máris üdítő. Az igazán izgalmas dolog azonban e kertek utóélete – vajon megmarad-e a lelkesedés, kitart-e a következő tavaszig? Lesz-e annyi erő a szervezők reményei szerint összekovácsolódó közösségekben, hogy a jövő tél elmúltával ismét kapát, kaszát ragadjanak? Hiszen ezeknek a projekteknek várhatóan mégiscsak a közösségépítés a legjövedelmezőbb hozadéka – a paradicsom terméshozama valószínűleg csak hosszas gyakorlattal emelhető. Egy lecsóra való azonban bizonyára megterem, a paradicsomi piknik lehetősége mindenestre adott. A többi már a gondos kertészeken múlik. ● 33 BUDAPEST 2012 május Új tájtérkép a Millenárison
