Budapest, 2012. (35. évfolyam)
5. szám május - Perczel Olivér: Állatkertünk megnyitja kapuit
belsők kialakítására, az épületek berendezésére, a kerítésre fordították, vagy például 60 ezer koronát a főbejárat átalakítására. Végül az építkezésekre összesen 3.912.600 koronát költöttek el a hároméves nagy munka során. Még 1909 nyarán dr. Lendl Adolf összeállította a beszerzendő állatok listáját is. Jegyzéke 84 tételes, s a kiadás végösszege kétszázezer korona: az orrszarvú 12.500 és a zsiráf 12 ezer koronával került a legtöbbe. A beszerzések során arra törekedtek, hogy minél több fajt tudjanak megszerezni, Lendl széles körű levelezést folytatott Európa állatkertjeivel, felhívást intézett a külföldre utazó magyarokhoz is, segítsék a gyarapítást. Kittenberger Kálmán a meg nyitó ünnepségre utazott haza Afrikából, ő sem érkezett üres kézzel: oroszlánokat, hiénákat, földimalacokat és sokféle madarat hozott. Végül is kétezernél több egyedet vásároltak vagy kaptak ajándékba. A Budapest Főváros Levéltárában őrzött kimutatás alapján jól nyomon követhető a gazdagodás: az állatállomány 1907 márciusában 1323 egyed, a szám 1912. szeptember 30-ára 3536-ra növekedett. A biztosítás új formája volt az elhullás elleni, ezt kötötték meg a tűzkár elleni biztosítás lejártakor 1913-ban. Ekkor értékelték fel a száz koronánál többet érő állatokat. A jegyzék szerint egy orangután 3500 koronát, egy jegesmedve 2000, a Leo nevű oroszlán 3500, a Siam nevű elefánt 12.000, míg Jónás víziló – továbbra is a legdrágább állat – 25 ezer koronát ért. Az építkezés befejeztével és az állatok megérkezése után nem maradt más hátra, mint az ünnepélyes megnyitó: 1912. május 20-án délelőtt 11 órakor kitárta kapuit az újjáépített fővárosi állatkert. ● 14 BUDAPEST 2012 május forrás: Budapest Főváros Levéltára forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény A madárház tervei 1909-ben készültek
