Budapest, 2012. (35. évfolyam)
5. szám május - PEST-BUDA PAPÍRBAN - Bedő József: Rigler Ede dicsősége
Sorozatunkban az első papírrégiség-típus a régóta, s remélem, még sokáig ismerős képes levelezőlap. Sok millió közül Rigler József Ede Papírnemű-gyárának kőnyomatos cégesére esett a választásom. A jeles vállalkozó kiemelkedő szerepet vállalt e műfaj legszebb példányainak elkészítésében. A képen szereplő Rózsa utcai épület, amely gyárát és üzletét is magába fogadta, a második világháborúban elpusztult. Rigler a Váczi körút és Arany János utca (akkor még Fő út) sarkán 1871-ben alapította első kis papírboltját. Ezt egy Kecskeméti utcai üzlet követte, amelynek forgalma és megrendelései arra ösztönözték, hogy egy kisebb nyomdát és könyvkötészetet állítson üzembe. Ennek működése alapozta meg a Rózsa utcában 1881-ben vásárolt telken felépített nagy és virágzó papírnemű-gyárat. Sikereit – annak felismerése mellett, hogy Magyarország az író-, rajz- és taneszköz-, füzet-, továbbá üzleti-, másoló-, jegyzőkönyv- és sok más papíráru-szükségletét kizárólag külföldről szerezte be –, legfőképpen egy későbbi jubileum alkalmával megfogalmazott üzletvezetési elvének köszönhette: „Cégünk fennállása óta, sokoldalú ipari tevékenységünk oda irányult, hogy annak minden ágazatában, a folyton haladó technika és a folyton fejlődő ízlés követelményeinek megfeleljünk. Különös gondunkat képezte a nyomdai és litográfiai osztályoknak oly tökélyre való emelése, mely által nemcsak a mindennapi szükségletet, de a legmesszebbmenő igények is kielégítést nyerhetnek.” Ennek az elvnek a gyakorlati megvalósításai közül emelek ki most néhányat. Összeszámlálhatatlan kiállítási díjat és díszokleveleket kaptak a gyárból kikerült különféle füzetek, másoló-, jegyzet- és háztartási könyvek, írómappák, naptárak, emlékkönyvek és díszalbumok, a céljukhoz alkalmazkodó, legegyszerűbb kivitelűtől, az arannyal, ezüsttel és zománccal ékesített, művészi becsű és értékes kiállításúakig. A díszalbumok, plakátok, képes levelezőlapok és dekoratív nyomtatványok litográfiai és egyéb művészi munkáinak tervezetei is a gyárban készültek, neves rajzolók és festőművészek foglalkoztatásával. Jelenlegi kutatásaim eredményei alapján még keveset ismerek közülük, de nagyon sokuk művészi keze munkájának nyoma megtalálható a felsorolt nyomtatványokon. Remélem, olvasóim a későbbiekben másként néznek majd egy itt, Budapesten született, régi, „sutba dobott” füzetre, kisnyomtatványra... A gyár foglalkoztatatta például az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola tanárait és diákjait. Helbing Ferenc et is, akivel Rigler igen jó kapcsolatba került. Ennek révén születhetett meg az 1912/13-as tanévben az a pályázati kiírás, amely ünnepi alkalmakra szánt levelezőlapok tervezésére buzdított. 1913-ban a harminc díjazott alkotásból sorozat készült. A díjazott munkákon kívül ismereteim szerint Rigler még további közel száz tervet megvett és folyamatosan megjelentetett. A művek szerintem a magyar szecesszió – folklór elemeket tartalmazó – legszebb alkalmazott grafikai művei. A külföldi elismerést „a Wiener Werkstätte szecessziós műhely képes levelezőlapjai” ismert elnevezés magyar párjaként az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola levelezőlapjai (Rigler Rt. 2001–2030. sz.) sorozat „Budapesti Műhely” néven történő azonosítása mutatja. A második világháborúban elpusztult gyárépület bemutatása azért is időszerű, mert most bontották le a helyére került szocreál ipartelepet. Utópisztikus vágyálmaim között szerepelt egy papír-írószer múzeum kialakítása ezen a helyen. Ez az álom sajnos szertefoszlani látszik. De remélem, az új tulajdonos és új épülete lehetőséget és helyet adhat a magyar ipartörténet egyik kiemelkedő, ágazatteremtő vállalkozásának emlékező bemutatására. ● Rigler Ede dicsősége Bedő József 9 BUDAPEST 2012 május PEST-BUDA PAPÍRBAN
