Budapest, 2012. (35. évfolyam)
4. szám április - Buza Péter: Tavaszi kozmetika – X-sugarakkal
1895-ben fedezte fel az X-sugarat Wilhelm Conrad Röntgen, s alig egy esztendőre rá, 1896-ban egy budapesti doktor bevezette a német földről importált, röntgennel dolgozó orvosi berendezés terápiás alkalmazását. 1908-ban kiadott, e korszak kozmetikai beavatkozásainak hiteles-tudományos leírásait tartalmazó, illusztrált könyvecskéjének bevezetőjéből idéztük a fenti sorokat. Arra kérjük az olvasót, olvassa újra el most még egyszer az utolsó mondatot, hogy a mostani kultúrhistóriai kalandtúra tárgyához s üzenetéhez közelebb férkőzhessen. Megtoldjuk egy újabb mondattal, ugyanabból a kiadványból, amely egyébként A szépségápolás címet viseli borítóján, s nyilvánvaló feladata főszereplőnk, dr. Jutassy József szolgáltatá sainak népszerűsítése: „...Tömegesebb szőrmennyiségek gyökeres kiirtására 1896 óta a Röntgen-fényt használjuk. Ha ugyanis a Röntgen-féle X-sugarak a bőrre világitanak, azt a hajszemölcsök megérzik, sorvadni kezdenek, s a szőrt eleresztik, azok tehát önkényt s 20-21 nap múlva egyszerre kihullanak. A Röntgen-fény hatása a napfényhez hasonló. A bőrt kissé megbarnítja, a barnaság azonban csak pár napig tart, alig észrevehető s arcporral vagy zománccal kitűnően palástolható. Ámde ha egyszerre túlságosan sok Röntgen-fény éri a bőrt, erős gyulladást okoz, ennek kikerülése végett intézetünkben nem egyszerre, hanem két-három hónapi időközökben végezzük a Röngten-kúrát. Egyszerre csak annyit röntgenezünk, hogy a bőr meg se érezze s csak a beavatott szem vegye észre a hatást. ... A visszanőtt szálak jelentékenyen megvékonyodva és megpuhulva jelentkeznek. Azért sűrű szőrnövésnél már egy Röngtenezés előnyös. Férfiaknál a borotválkozást rendkívül megkönnyíti. ... Nincs az a szőrnövés, mely Röntgen-kúrával kiirtható ne volna, végtagokat, egész testet szőrtelenítettünk, papok, színészek szakállát irtottuk már ki úgy, hogy soha többet borotválkozniok nem kell.” Ezúttal is az utolsó mondat azonnali felidézésére hívom fel olvasóim figyelmét. Egyrészt mert a paradoxon erejével mutat rá: a szépségiparoshoz forduló páciensnek nem csak az lehet a baja a fejszőrzetével, hogy nincs neki (lásd a hajnövesztőszerek sokszáz éve holtbiztos piacát). Mert íme a 19. században (bizonyos férfi foglalkozások esetében is) megkövetelhették az ezzel homlokegyenest ellenkező céllal kezdeményezett bevatakozásokat. Hogy aztán simaképűségük furcsa ideáját a röntgensugarakkal elérve egy idő után „soha többet” borotválkozniok ne kelljen. Ezt így, utólag, 120 évvel később – már bocsánat! – némi tényleges hátborzongással nyugtázhatjuk. Az X-sugarak halálos hatásáról ugyanis csak idő telvén szerzett Tavaszi kozmetika – X-sugarakkal Buza Péter „Sok embernek valami torzító szépséghiba nagyobb gondot okoz, mint egy komoly betegség. Nem ritkán láthatunk elvonult, életunt, búskomor, szinte beteg nőket, akik azonban rögtön meggyógyulnak, visszanyerik életkedvüket, ha megszabadulnak attól a szépséghibától, mely arczukat visszataszítóvá tette. Nem csoda, hiszen a nőktől első sorban azt kívánja a világ, hogy szépek legyenek; az sem csoda tehát, ha a nővilág keresi a módját, hogyan ápolja, őrizze, szerezze meg arcza szépségét. Intelligens, okos nő első gondolata az, hogy orvostól kér tanácsot; ámde olyan orvost, aki neki az ilyen kozmetikai kérdésekre szakszerűen megfelelne, csak keveset talál. Miért? Azért, mert a komoly orvosi tudománynak mindeddig derogált ilyen u. n. »csekélységekkel« foglalkozni. Pedig az az orvos, aki például egy leányarczról nyom nélkül letöröl egy tenyérnyi anyajegyet, vagy visszaadja nőiességét egy olyan asszonyi arcznak, melyen férfias szakáll verődött ki, bizonyára szintén humánus dolgot cselekszik.” 2 BUDAPEST 2012 április A Kossuth Lajos utcai torony alatt rendel Jutassy forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
