Budapest, 2011. (34. évfolyam)
2. szám február - HELY-TÖRTÉNET - Aradi Péter: Károlyi, Czékli, Berda
Szöllősy Marianne 1996-ban vette át a gyűjtemény vezetését az alapító Neogrády Lász lótól, aki a Megyeri úti Általános Isko la tanáraként létrehozott egy történelem szakkört, és ennek tagjaival a Duna-part homokjában ásva és Megyer régi házainak pincéiben-padlásain kutakodva kezdték összeszedni, megmenteni az érdekes tárgyakat. Ezeket aztán az iskolában próbálták rendszerezni, feldolgozni, megalapozva ily módon a helytörténeti gyűjteményt. Működési engedélyt 1977-ben kaptak, szervezetileg kezdettől fogva az Ady Endre Művelődési Központhoz tartoznak, de szakmailag önállóak. A gyűjteményvezető szerint az elmúlt bő egy évtized alatt már kinőtték a mostani helyüket (ez a mintegy száz négyzetméteres kiállítási tér mellett kutatószobát, egy kicsi szakkönyvtárat és két raktárt is magában foglal). A bővítésre többféle elképzelésük van, az egyik lehetséges megoldás az volna, hogy helyben maradnak, de fölfelé terjeszkedve az emeletet is birtokba veszik. A tárlat 1950-ig követi nyomon a város történetét, amikor is Újpestet Budapest IV. kerületeként a fővároshoz csatolták. Szöllősy Marianne tagja a 2011-ben immár XVIII. évfolyamába lépő, évente négy számmal jelentkező Újpesti Helytörténeti Értesítő szerkesztőségének is. Itt megjelent interjúiból Újpestről jöttünk címmel 350 oldalas kötetet állított össze, mely 2010 őszén igen szép, igényes kivitelben látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. Harminchárom beszélgetőtársa között ismert neveket is találunk: Szepes Mária írónő édesapja, művésznevén Papír Sándor volt az Újpesti Népszínház alapító igazgatója; Schweitzer József főrabbi gyerekkorában a nyarakat Újpesten lakó édesapjánál töltötte; Szusza Ferenc labdarúgó az UTE és az Újpesti Dózsa örökös bajnoka. A gyűjtemény egyik legfontosabb darabja Újpest 1840-ből származó, gróf Károlyi István által jegyzett, magyar és német nyelvű alapítólevele, amelyből több eredeti példánnyal is büszkélkedhetnek. Ennek előzményei a 19. század elejére nyúlnak vissza. „1808-ban vásárolta meg Keglevich Ágostonné, Károlyi József özvegye a fóti birtokot – kezdi rövid történeti áttekintését a gyűjteményvezető. – Károlyi József ugyan is fiatalon elhunyt, és utolsó kívánsága az volt, hogy felesége a három fiát magyarként, magyarnak és magyar területen nevelje föl. Akkoriban ez egyáltalán nem magától értődő igény, hiszen az arisztokrácia tagjai inkább Bécsben és Pozsonyban múlatták idejüket. A Károlyi-birtokok nagy része a Felvidéken és Erdélyben terült el – Nagykároly volt a központ, előnevük is onnan származott, ám ez túl távol esett a fővárostól, ezért döntött az özvegy a fóti birtok megvásárlása mellett. 1828-ban, amikor már mindhárom fiú nagykorú volt, hitbizománnyal háromfelé osztotta a birtokokat: Károlyi Istvánnak jutott – többek között – Fót is.” István korábban Párizsban volt katonai attasé, majd – mint felvilágosult arisztokrata – Wesselényi és Széchenyi köréhez tartozott. Az 1830-as években kitalálta, hogy az addig mezőgazdasági hasznosítású területen települést alapít, amelynek elsősorban iparral kell foglalkoznia. Kiadta azt az okiratot, amelyet a gyűjtemény kezelői alapítólevélnek neveznek, ám formáját tekintve voltaképpen örökhaszonbérleti szerződés. Károlyi ebben leírja, hogy háromszáz négyszögöles területekre osztva, hosszú távra bérbe adja a birtokot az odaköltöző iparosoknak, akik lakást és műhelyt építenek, és életvitelszerűen ott fognak élni. Megszabja azt is, milyen legyen az utcák képe, hogy városias jelleget öltsön. Feltételeinek, előírásainak köszönhetően alakult ki a századfordulós Újpest arculata. (Birtokának ezt a részét egyébként 1831-ben, idén 180 éve osztotta fel telkekre.) 23 BUDAPEST 2011 február Károlyi, Czékli, Berda Az újpesti gyűjtemény Aradi Péter Azt ajánlom az olvasónak, ha el szeretne látogatni az Újpesti Helytörténeti Gyűjteménybe, ne hivatalos címén, a Berda József utca 48. alatt keresse. Úgy valószínűleg nem fogja megtalálni. Az egykori OTP-épület, amelybe többszöri vándorlás után, 1999-ben költözhetett be a gyűjtemény, az István út és a Nyár utca sarkán áll, bejárata, amely fölé ki van írva az intézmény neve, az István útra néz. gróf Károlyi István Egy oldal az alapítás dokumentumából HELY-TÖRTÉNET
