Budapest, 2011. (34. évfolyam)
2. szám február - A város vezetői lettek
Tarlós István főpolgármester 1948. május 26-án született Budapesten. Édesapja jogász, édesanyja főkönyvelő volt. Mindketten a Magyar Tudományos Akadémián dolgoztak. 1973 óta nős, felesége Nagy Cecília építőmérnök. Három felnőtt gyermekük és három unokájuk van. Egyetlen testvére Dunaújvárosban él. Általános iskolai tanulmányait a III. kerületben végezte, majd az Óbudai Árpád Gimnázium humán (latin) tagozatán érettségizett. Az ELTE-re nem vették fel, így előbb segédmunkásként dolgozott, majd a BME előfelvételiseként katonai szolgálatát töltötte Orosházán. Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetemen és a győri Közlekedési és Távközlési Főiskolán tanult, mélyépítő mérnöki diplomát szerezve. Később az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán gazdasági és szervező másoddiplomát is kapott. Tizenöt éven át az építőiparban tevékenykedett, javarészt beruházási és kivitelezői munkakörben. Dolgozott az Út- és Vasútépítő Vállalatnál, a FŐBER-nél, az ÉM. Mélyépítővállalatnál, a KKMV-nél, a III. ker IKV-ban. A rendszerváltozás előtti években feleségével saját tervező irodájukban, magánvállalkozóként dolgozott. 1990 előtt politikai tevékenységet nem folytatott, az MSZMP-nek soha nem volt tagja, nem volt sem munkásőr, sem ügynök. 1989-ben – elsősorban markáns rendszerváltó hangvétele miatt – belépett az SZDSZ-be. Óbudán többször is ügyvivőnek választották, és 1990-ben az SZDSZ és a FIDESZ közös jelöltjeként lett először Óbuda-Békásmegyer polgármestere. 1994 nyarán alapvető gondolkodási különbségek, elsősorban az MSZP-vel kötött koalíció miatt kilépett az SZDSZ-ből. Azóta ismét párton kívüli, bár nem titok, hogy a FIDESZ-KDNP gondolkodói köréhez tartozik. Független jelöltként e pártok és több civil szervezet támogatása mellett 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is nagy fölénnyel választottak újra Óbuda-Békásmegyer polgármesterének. 1999 és 2003 között a többi kerületi polgármester megbízásából a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács alelnöke volt. Ebben az időszakban vezette a régió stratégiai tervezési bizottságát is. Alapító tagja a Magyar Rendészettudományi Társaságnak, továbbá a Baross Gábor Társaságnak, valamint tagja a Széchenyi körnek is. Tiszteletbeli elnöke a Katasztrófavédelmi és Polgárvédelmi Tanácsnak, elnöke Óbudán a Braunhaxler Egyesületnek és a helyi Széchenyi Körnek, illetve elnökségi tagja a Keresztény Értelmiségi Szövetségnek. Polgármesteri tevékenységéért több mint húsz állami és egyéb kitüntetést kapott, köztük a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét (lovagkereszt), az Eötvös Aranyérmet, a Szent Gellért-díj arany fokozatát, a Henszlmann-díjat, a Magyar Urbanisztikáért emlékérmet, a Hűség a Hazáért Nagykeresztet, a Civil Szervezetekért Díjat, a polgármesterekből álló zsűri döntése alapján a Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű Díjat, a határon túli Székelyudvarhelyen az Önkormányzat Ezüstérmét, Révkomáromban a Palatinus díjat, legutóbb pedig 2008 őszén a lengyel köztársasági elnöktől a Lengyel Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. 2006-ban a FIDESZ-KDNP támogatásával a budapesti főpolgármester-választáson alig több mint egy százalékkal maradt alul Demszky Gáborral, az SZDSZ-MSZP jelölt jével szemben. Ezt követően a FIDESZ fővárosi frakcióvezetőjeként és a fővárosi FIDESZ-KDNP frakciószövetség elnökeként dolgozott. 2010 áprilisában az országgyűlési választáson a FIDESZ budapesti listájáról parlamenti képviselő lett, ám a mandátumot – miután az őszi önkormányzati választáson Budapest főpolgármesterévé választották – az év végén visszaadta. Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes 1957. november 5-én született Budapesten. 29 éve nős, felesége Máttyus Mária , öt gyermekük van. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. 1982-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász, 2004-ben pedig a Nottingham Trent University-n okleveles ingatlanszakértő diplomát. 1986-ban egyetemi doktori címet kapott. Szakmai pályáját az MTA Közgazdaságtudomány Intézetének tudományos kutatójaként kezdte. A rendszerváltás után a Népjóléti Minisztériumban dolgozott kabinetfőnökként, majd helyettes államtitkárként. A későbbiekben nemzetközi cégeknél tevékenykedett banki, majd ingatlanfejlesztői területen vezető pozícióban. Angol és német felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik, a RICS (The Royal Institution of Chartered Surveyors), azaz az Okleveles Ingatlanszakértők Királyi Társasága tudja soraiban. 2002 óta a Fővárosi Közgyűlés tagja, 2006 és 2010 között a Kereszténydemokrata Néppárt fővárosi frakcióvezetője, a Fidesz-KDNP Frakciószövetség társelnöke volt. Ezen időszak alatt a nagy értékű beruházások előkészítésének és megvalósításának vizsgálatára létrehozott ideiglenes vizsgálóbizottság elnökeként dolgozott. Képviselőként részt vett a Gazdasági Bizottság és a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága munkájában. 2010-ben a Fidesz-KDNP budapesti területi listájáról szerzett országgyűlési képviselői mandátumot. 2010 októberében harmadik alkalommal lett a Fővárosi Közgyűlés tagja. 2010. október 15-én Tarlós István főpolgármester javaslatára választották pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettessé. György István városüzemeltetési ügyekért felelős főpolgármester-helyettes 1959. október 31-én, Budapesten született, azóta Kőbányán él. Édesapja építészmér-A város vezetői lettek Budapest költségvetési koncepciójának elfogadásával megkezdte az intenzív munkát a főváros új vezetése. Összeállításunkban bemutatjuk az egyes szakterületek első számú irányítóinak hivatalos életrajzát. Már csak azért is, hogy a kedves olvasó rájuk ismerjen: amikor valamivel valami gondja van... 6 BUDAPEST 2011 február
