Budapest, 2011. (34. évfolyam)
12. szám december - A borítón: Pesti zsúr
BUDAPEST 2011 december BUDAPEST 2011 karácsonya közeledtével minden problémája ellenére koránt sem nevezhető boldogtalan városnak. A jobb kávéházak, kocsmák, éttermek és közösségi terek szinte minden este tömve vannak. Igaz, többnyire frusztrált, elégedetlen és pesszimista, múltba vágyódó emberekkel. Sok budapesti megnézte az Éjfélkor Párizsban című új Woody Allen filmet, és szinte mindegyiküknek megsajdult a szíve: hja igen, hát Párizs! Mennyivel jobb hely, mint Budapest. Hát még a 20-as évekbeli, régi Párizs, ami a film tárgya! Bezzeg akkor még Budapest is milyen csodálatosan élhető volt... Vajon mi oldhatná ezt a múltba révedő, öngyűlölő szorongást? Megkérdeztük Complicatust, vajon mi lenne az a karácsonyi ajándék az ő ismerőseinek, ami oldhatná ezt a helyzetet, amitől jobban szeretnék ezt a (valahol mégis) izgalmas, pezsgő mai világvárost. A terézvárosi tanárnak azt, hogy volt törzshelyén, a jövőre száz éves cukrászdában ne csak a szélsőséges napilap legyen kirakva hat példányban. Az alapítványi mozi-vezetőnek azt, hogy leüljenek vele tárgyalni: jövő december után is lehet számukra élet. Az életét újra kezdő, mindent tehetségének köszönhető mágnásnak azt, kedves, szociális projektjeihez végre találhasson városházi partnert. A nyugdíjas, fogadott gyerekeit már felnevelt titkárnőnek azt, kedvenc rádióját továbbra is hallgathassa. A szakmájába szerelmes levéltárosnőnek azt, hogy a Tabán maradjon meg annak, ami, még ha lelke mélyén jól tudja is, hogy az az egész városé. A végzős medikának azt, hogy maradjon meg a helyén a nagy tudású, emberséges, jó szervező igazgató, aki munkát ígért neki. A kiebrudalt fesztiválszervező nagyasszonynak azt, hogy sikerüljön megvalósítania nagy tervét, a könyvesbolt feletti nyilvános művészeti szalont. A leszbikus párnak azt, hogy a kislányukat felvegyék abba az iskolába, ahol feltételezhetően nem gúnyolódnak majd a szülők. Simplicissimusnak azt, hogy egyre kevésbé találják tökkelütöttnek, amiért rajong Budapestért, és korántsem csak a régi dolgokért. A nyugdíjba vonuló ókortudósnak azt, hogy a szépségesre visszaépített Margithíd maradjon meg ilyennek az idők, de legalább a jövő év végéig. Az önállóságát sikeresen őrző könyvkiadónak azt, hogy a lakók szálljanak be a műemlék épület tatarozásába. Stentornak, a trendfordító műemlékvédő civil harcosnak, kiérdemesült politikusnak azt, hogy hallgassanak rá jobban a városházán. A harsonaművész végzettségű kulturális menedzsernek egy értesítést, amiből azt olvashatja ki, hogy végre hozzákezdhet kortárs zene- és jazz-központjának építéséhez. Az újlipótvárosi üzletasszonynak azt, hogy legalább sok pénzért találjon magának állandó parkolóhelyet a lakása közelében. A vergődő főpolgármesternek azt, hogy legyen ereje átgondolni néhány olyan döntését, amely nem áll kapcsolatban választási ígéreteivel. A helytörténész-írónak azt, hogy végre újra támadjanak közpénz-források kedvenc közösségi projektje, e lap számára, hogy soha többé ne kelljen térden csúsznia a fél város előtt, hogy A városlakók lapja életben maradhasson. Akkor is, ha nehéz, és néha reménytelennek látszik, dolgozni, próbálkozni mindig érdemes. Példa erre ez a lap is, amelynek – most kifecsegjük – két vezércikk-variánsa készült. Egy elbúcsúzó variáns és egy másik, folytatást ígérő. Ha az utóbbi változatot olvassák, akkor látják, hogy van remény. Akkor a városnak is lehet reménye. Hiszen ez a lap kicsiben az egész város – annak múltja, jelene és jövője. A lehetségesnél egy kicsit boldogabb karácsonyt, BUDAPEST BUDAPEST a városlakók folyóirata Pro Cultura Urbis díj 2007 XXXIV. évfolyam, 12. szám megjelenik minden hónap 15-én Alapítva: 1945 I–III. évfolyam: 1945-1947 szerkesztô: Némethy Károly, Lestyán Sándor IV-XXVI. évfolyam, 1966-1988 szerkesztô: Mesterházi Lajos, Fekete Gyula, Vargha Balázs, Jávor Ottó, Szabó János Fôszerkesztô: Buza Péter Olvasószerkesztô: Saly Noémi Szerkesztôbizottság: Angelus Róbert, Buza Péter, Buzinkay Géza, Deme Péter, Kirschner Péter (civil világ), Mezei Gábor, N. Kósa Judit (kultúra), Ráday Mihály, Saly Noémi, Sándor P. Tibor (archív fotó), Sebestyén László (fotó), Török András (Simplicissimus Budapestje), Zeke Gyula A szerkesztés mûhelye a Nagy Budapest Törzsasztal A szerkesztôség levelezési címe: 1037 Budapest, Vörösvári út 119-121. E-mail: szerk@budapestfolyoirat.hu Web: http://www.budapestfolyoirat.hu Kiadja: Press Xpress Felelôs kiadó: Dávid Ferenc 1037 Budapest, Vörösvári út 119-121. Telefon: 577–6300, fax: 323–0103 Lapigazgató: Fabók Dávid Terjesztés: HÍRVILÁG Press Kft. Telefon és fax: 411-0491 hirvilag.press@hirvilagpress.com A folyóirat megjelenését a Pro Cultura Urbis Alapítvány, Budapest Bank Budapestért Alapítvány és az NKA támogatja Tördelés: Huszár András Nyomdai munka: Pharma Press Kft. 1037 Budapest, Vörösvári út 119-121. telefon: 577-6300, fax: 323-0103 ISSN: 1785-590x Nyilvántartási szám: 2.2.4/237/2004 A borítón: Pesti zsúr (12. oldal) A hátsó borítón: A „Különc” zaklatott élete és tragikus halála (14. oldal)
