Budapest, 2011. (34. évfolyam)

11. szám november - HELY-TÖRTÉNET - Aradi Péter: Ügyvédi iroda, fogorvosi rendelő, patika

tevékenykedett a kerületben. Kiállították Tersánszky szegénységi bizonyítványát és feleségével, Molnár Sári val szervezett felolvasó estjének meghívóját is. „Minden település életét meghatározza az ott élő értelmiség. Írók, művészek, tanárok, ügyvédek, orvosok szellemisége, közéletben betöltött szerepe formálja az adott közössé­get. Ezért is fontos, hogy egy kiállítás kere­tében rájuk irányítsuk a figyelmet – mond ­ja a gyűjtemény vezetője. – A fotográfiák válogatása során, ha lehetőségünk nyílt, nem csak portrékat helyeztünk ki, hanem az illető személy tevékenységét reprezentáló alkotásait is. Szimon Ferenc építész középü­letei, családi házai meghatározóan formál­ták a kerület építészeti örökségét. Egyik – meg nem valósult – terve is látható itt: az Agg Iparosok Háza, amelyet az ipartestület akart felépíttetni az öreg iparosok számára. Gaubek Rezsőt mindenki ismerte Kispesten: tánciskolájában minden fiatal megfordult annak idején. Maradt tőle többek között egy gyönyörű, míves oklevél, amelyet az ő nevére állított ki a Magyar Tánctanítók Országos Szövetsége 1936. április 25-én.” Vértes László ősrégész nevéhez fűződik – nomen est omen – a vértesszőlősi őstelep és ott a Samu névre keresztelt előember ma­radványainak feltárása. Rendkívül sokol­dalú, színes egyéniség volt. Itt született, és 1950-ig itt élt. Kevesen tudják, hogy 1937-ben az Üllői úton ő nyitotta meg és mű­ködtette a Stílus Kölcsönkönyvtárat. Róla bővebb ismertetőt olvashatunk a tárlaton. Dr. Nagy Károlyt tartják Kispest első iga ­zi orvosának, aki emellett – mint az egyik fényképen viselt egyenruhájából is látható – az önkéntes tűzoltók parancsnoka is volt. Az egészségügyi tematika hangsúlyos ele­me az állandó kiállításnak. A terem felét ezzel kapcsolatos tárgyak, dokumentumok foglalják el. Az egyik tárlóban elhelyezett fejléces receptek azért izgalmasak, mert leolvasható róluk az orvosok neve, címe, telefonszáma, rendelési ideje. „A második enteriőr az a fogorvosi ren­delő, mely akár az 1951-ben felépült új szakorvosi intézet darabja is lehetett. Az 1960-as évekből származik, és a gyűjtemény tulajdona, az enteriőrhöz tartozó bútorok pedig a Semmelweis Orvostörténeti Múze­umból valók” – tájékoztat Siklós. A kiállítás főszereplője a harmadik en­teriőr, Gulyás Benjamin gyógyszerész pa ­tikaberendezése. A bútorokat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával restaurál­tatták. „Muzeológiai szempontból különö ­sen fontosak azok az eredeti tárgyegyüttesek, melyek származása ismert – hangsúlyozza a gyűjteményvezető. – Ezt a neoklasszicis ­ta, intarziás bútort Erhardt Ernő budapes­ti belsőépítész tervezte, kivitelezője Sepper Illés kispesti műbútorasztalos volt. Gulyás Benjamin Ady Endre úti üzletének portálját – melyről eredeti felvétel is látható – Rösch Emil kispesti szobrász készítette. Gulyás Ben­jamin eredetileg az állami tulajdonban lévő Wekerle-telepen szeretett volna magánpati­kát nyitni, ám ezt ott nem tehette meg, ezért a Wekerle-teleppel szemben, de a wekerleiek szolgálatában, az Ady Endre úton nyitotta meg 1927. október 22-én, Nagy-Magyaror­szág néven. Wekerlén évtizedeken keresztül Zalai Ödön volt a patikus. Beretvás Tamás alapította az első patikát Kispesten, 1885-ben, Szent László néven. A maga idejében nemzet­közi szaktekintélyként tisztelték, saját maga által kikísérletezett és előállított, fejfájás elle­ni pasztillákat is forgalmazott.” A vitrinben közszemlére teszik eredeti reklámanyagait, gyógyszeres dobozait, relikviáit. ● 37 BUDAPEST 2011 november

Next

/
Oldalképek
Tartalom