Budapest, 2011. (34. évfolyam)
2. szám február - Visi Lakatos Mária: Megszámláltattál, és...
Magyarországon adózás és katonaság felállítása céljából már a 16-17. században is végeztek ház- és népesség-összeírásokat az ország területén, ezek azonban nem egy eszmei időpontra, nem is a teljes területre és főként nem a nemesekre terjedtek ki. Mária Terézia is elrendelte 1770-ben a már európai reformszellemiséget követő processzust, amelyet már rájuk is vonatkoztattak, ellenállásuk azonban megakadályozta a rendelet következetes végrehajtását. Fiának, II. József nek 1784-ben indított, félbe hagyott, majd 1786-87-ben folytatott teljes körű népszámlálása ugyancsak birodalmi célokat szolgált, de utólag nem ez a legfontosabb a minősítésében, hanem hogy az első alapos kísérlet volt a fejlődő államiságot megalapozó „országisme” megteremtéséhez. Teljes körű, a nemességet is érintő akciót a tárgyban s nálunk a 19. században 1850-ig nem végeztek. Szemere Bertalan belügyminiszter 1848-ban létrehozta ugyan az Országos Statisztikai Hivatalt, melynek igazgatásával Fényes Elek et bízta meg, azonban ilyen nagymérvű feladat végrehajtására nem volt sem idő, sem erő. 1857-ben hajtottak csak végre – még mindig az osztrák statisztikai apparátus szervezésében és szempontjai szerint – igazán értékelhető országos népesség-összeírást. Önálló és magyar A kiegyezést követően, 1869-70-ben megindult az önálló magyar statisztikai szervezet életre hívása és ezzel szinte egyidejűleg (az 1868. évi III. tv. szerint) megkezdődött az első önálló magyar népszámlálás előkészítése és végrehajtása. Keleti Károly és Kőrösy József (az előbbi az Országos, az utóbbi pedig a Fővárosi Statisztikai Hivatal alapító igazgatója) és munkatársaik végezték el a nehéz munkát. Az azóta eltelt csaknem másfél évszázad alatt sokat változott a népesség számbavételének lebonyolítása és a begyűjtött adatok feldolgozása, de Keleti és Kőrösy alapelvei és céljai mindmáig irányadók. Jól tudták, hogy a modern polgári állam vezetésének alapja a népesség számának, mozgásának, és életkörülményeinek alapos ismerete. (Keleti Károly ezeknek az adatoknak a birtokában 1872-ben írta meg híres művét, a Hazánk és Népét). Azt is tudták azonban, hogy nem könnyű megbirkózni az országban elterjedt „balítélettel” , miszerint amit tesznek „oly célzatú puhatolás akarna lenni, amely új terhek kiszabására, adó felemelésére fogna vezetni...”. E tévhit eloszlatását Keleti igen fontosnak tartotta: „Mi egyedül a köz szeretetétől vezettetve fordulunk a Helytartótanácshoz, akképpen az összeírandók lelkéből is kigyomláltassék minden kedvezőtlen benyomás ez összeírásról.” Az első (1874. évi XXV. tv.) statisztikai törvény ez után született meg, és még nem is terjedt ki a magánszemélyek adatszolgáltatási kötelezettségére, noha Keleti terveiben mindezek már megfogalmazódtak. Ezt először az Európában is híressé vált 1897. évi XXX., sorban a második statisztikai törvény rögzítette. Ez időtől lett a hivatal neve Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 1898-ban pedig Budán, az egykori Klemm-féle téglavető helyén (ma a Mechwart tér - Keleti Károly u. – Buday László u. által körülvett terület) végre felépült a Hivatalt megillető, Czigler Győző által tervezett, állandó épület. Az impozáns, eklektikus palota a főváros azon kevés középületeinek egyike, amelyek máig megtarthatták eredeti funkciójukat. Az első országos akciót még az úgynevezett lajstromos módszerrel végezték, ami lényegében egy nagy alakú papíron lakásonként kitöltött táblázatot jelentett. Ezeket az íveket összesítették, majd különböző szempontok szerint, kézi kigyűjtéssel csoportosították az adatokat. 1869-70-ben, Keleti Károly minisztériumi osztálytanácsos (hamarosan az Országos Statisztikai Hivatal igazgatója, de csak 1871-ben kapta meg a királyi jóváhagyást) és Gorove István földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, valamint Pest Város Tanácsának közgyűlése szorgalmazására hozták létre a Pestvárosi Statisztikai Hivatalt. Ennek szükségessége egyre nyilvánvalóbb lett, hiszen – ahogy Keleti írta – „a mívelt külföld valamen y nyi nagyobb városa bír külön statisztikai hivatallal...Ily városi statisztikai hivatal felállítása jelen átmeneti viszonyaink kö-Megszámláltattál, és... Visi Lakatos Mária Három év és kétszeri, az eljárást pontosítani hivatott előgyakorlat után (2008-ban és 2009-ben is lezajlott próbaszámlálás), a 2011. október elsején nulla órakor fennálló eszmei állapot szerint az erre hivatott hivatalos szakintézmények hozzáfognak a népesség és a lakásállomány felméréséhez. Budapesten lesz talán a legnagyobb a feladatuk, amivel november 30-ig kell végezniük. Ha becsöngetnek, a kérdőíveket törvény rendeli kötelezően kitölteni, de nevünket nem tüntetik fel a lapokon, s bizonyos kérdésekre nem kötelező válaszolnunk (egészségi állapot, vallás, anyanyelv, nemzetiség stb). Idén először mód van arra is, hogy a kérdezettek interneten tudassák adataikat. Az első hivatalos eredményeket 2012 tavaszán teszik közzé. S ezzel lezárul egy újabb népszámlálási ciklusidő: általában tíz évenként néz így a tükörbe az ország s persze Budapest. 1870 óta ez a tizenötödik ilyen szó szerint való megmérettetés. Lehet, hogy ez lesz a hagyományos keretek között az utolsó... 2 BUDAPEST 2011 február A főhivatal épülete a régi Margit körúti házak mögött
