Budapest, 2011. (34. évfolyam)
11. szám november - Rokob Tibor: Föld alatti emlékhely?
A Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kommunista diktatúra évei számtalan helyen hagytak nyomot a fővárosban. A párt már a negyvenes évek végén eldöntötte, hogy a mai Dózsa György út mentén, a Műcsarnok, és az Ajtósi Dürer sor között egy huszonöt méteres sávot hasít ki a közparkból, s ott alakítja ki az állami ünnepségek színhelyéül szolgáló Felvonulási teret. E döntés az ebben a sávban álló több épületnek is a halálos ítéletét jelentette. Ezek közé tartozott a külső-erzsébetvárosi villamosvonalak Aréna úti végállomása, a Vágó testvérek nagy múltú szecessziós épülete, az akkori Erzsébetvárosi Színház, valamint a mindössze húsz évig álló hatalmas plébániatemplom, a Regnum Marianum. A jeruzsálemi Szent Sír templomára emlékeztető, 1820 négyzetméteres, kupolás, román stílusjegyekkel díszített, dél-francia hatású épület hivatalos neve Magna Domina Hungarorum, azaz Magyarok Nagyasszonya volt. Népszerűbb, közhasználatú elnevezését az építést kezdeményező szervezetről kapta. A Regnum Marianum Mozgalmat az ifjúság nevelését célként maguk elé tűző katolikus papok indították el, akik elsősorban hittant oktattak Budapest külső kerületeinek iskoláiban, különös figyelmet fordítva a szegényebb sorban élő gyerekekre. Majláth Gusztáv gyulafehérvári megyéspüspök 1901-ben vette meg számukra a Damjanich u. 50. számú háromemeletes házat. Ebben laktak a „regnumos” papok, kollégium is volt az épületben. A Regnum Marianum Közösség hivatalos megalapítására 1902-ben került sor, a Szeplőtelen Fogantatásról nevezett kongregáció néven jegyezték be Rómában. Temploma sokáig a ház udvarán épített fakápolna volt, amelyet egy 1944-es bombatalálat teljesen elpusztított, így a ma itt szolgáló imaházat az atyák három ösz szenyitott lakószobájából alakították ki. Az új, a ligetszéli nagytemplom megépítése mindenképpen összekötődik a mozgalommal, de jogi kapcsolat nem volt közöttük. Bár sok „regnumos” pap járt kisegíteni, amikor már állt és szolgált, a regnumi közösséghez tartozás nem volt kötelező elvárás. A megépítésről a katolikus egyház döntött és gondoskodott. (A Kis Regnumnak is nevezett Damjanich utcai fakápolnát 1919-ben, a kommün alatt emelték plébániai rangra, ami a továbbélést jelentette számára. Azokra a kápolnákra ugyanis, ahol ezt nem sikerült elérni, biztos megszüntetés várt.) Föld alatti emlékhely? szöveg: Rokob Tibor, fotó: Sebestyén Lászó A számtalan korábbi zsákutca, fölöslegesnek mutatkozott egyeztetés után idén februárban ismét a figyelem középpontjába került a Regnum Marianum. Koncepció született, amelynek dokumentációja szerint a feltárás után szakrális történelmi emlékhelyet alakítanának ki a most az úttest alatt rejtőző altemplomban. 12 BUDAPEST 2011 november forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
