Budapest, 2011. (34. évfolyam)
11. szám november - Ámon Ada – Csikai Mária: Klímagondok takarékon
A beruházás 2009-ben zajlott le, mindössze hat hónap alatt. Körülbelül négymillió euróba került, ez lakásonként másfél millió forint beruházási költséget jelent. A keretösszeg az épület energiahatékonysági felújítását, az egyedi mérést, a megújuló erőforrások alkalmazását, valamint a távhő-rendszer modernizálását fedezte. A projekt eredeti célja ötven százalékos energiamegtakarítás volt, amit az első évben még nem sikerült elérni, de a lakók többsége már a harmadával csökkent fűtésköltségnek és a jobb komfortnak is örül. Óbuda méltán büszke a Faluházra, hiszen az önkormányzatnak nagy szerepe volt a sikerben, és a projekt további beruházások indítására késztette a kerület vezetését. Alig féltucat sikertörténet Az intézmények körében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nemrég elkészült energiahatékonysági beruházása állhat itt egy másik jó példaként. A hatvanas években emelt E épület felújítását célzó projektben 741 nyílászárót cseréltek ki, valamint a fűtési rendszert is korszerűsítették. Az épületenergetikai fejlesztésnek köszönhetően az egyetem éves energiafelhasználása 47,8 százalékkal csökkent. Ez 26 millió forinttal kisebb kiadást jelent és 282 tonnával kevesebb széndioxid kibocsátást. Újbuda önkormányzata saját hivatali épületén megvalósított napelemes rendszerével az első napelemes közintézmény Magyarországon. Az önkormányzat az eredeti, Bocskai úti hivatali épület mellett két, eleve kedvező energiafelhasználású épületben működik. A beruházás óta felére csökkent az áramszámla, 2008-ban 2,4 millió forint volt a megtakarítás. Mivel a beruházás 26 millió forintba került, csúcsidei hálózati áramdíjjal számolva 10-11 év a megtérülési idő, támogatás nélkül. A csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen 2,6 millió euró értékű beruházásban megvalósult megújuló-energetikai központ júliusban zárta a próbaüzemet. A 4,5 MWe teljesítményű, kapcsolt energiatermelésen alapuló biogáz-hasznosító rendszer a Szennyvíztisztító Telep teljes villamosenergia-fogyasztásának több mint a felét fedezi. Ehhez tartozik további három földgáz- vagy biogáz-üzemben működő kazán, melyek kiegészítő fűtőkapacitást biztosítanak a tisztítóüzemnek. Az unió által támogatott szemléletformáló kampányok közül Budapesten a Display is nagy siker lehetne. Az Energie Cities által indított kampány középpontjában a közintézmények állnak. Az adott épületben plakáton tüntetik fel az épület energia-felhasználását, ezzel is figyelmeztetve használóit és látogatóit a takarékosságra. A Display program részeként versenyek, energia-napok, fakultatív foglalkozások szervezhetők, melyek nemcsak a diákok energia-felhasználási szokásait változtathatják meg kedvezően, de a szüleik hozzáállását is. Az eszköz ezen túl az üzemeltetőt is informálja az épületek állapotáról, s így segíthet eldönteni például, hogy az intézmények közül melyikben lenne szükség felújításra. És itt nagyjából el is érkeztünk a pozitív példák, ötletek és lehetőségek felsorolásának a végére. Mert hiába hangzik jól, hogy Budapest 2008-ban a Polgármesterek Szövetségéhez való csatlakozással elkötelezte magát az európai mintát követő, felelős városi energiagazdálkodás mellett. A városvezetés 2011-ig egymástól elszigetelt, alapvetően kerületi kezdeményezéseken alapuló progresszív projekteken kívül összehangolt, előremutató munkát nem tudott felmutatni. A válság, amire ezzel kapcsolatban szokás hivatkozni, nem elég meggyőző indok a fenntartható energia akcióterv megtorpanására és a megvalósításához szükséges erőforrások zárolására. Hiszen ezek a fejlesztések megtérülnek, így minél később vágunk bele, annál többet veszítünk el – minden szinten és minden értelemben. Egy város vonzereje jelentősen függ környezeti adottságaitól. A technológia adott. Vannak jó módszerek, jó ötletek, jó projektek, valamint elérhető erőforrások. Ideje lenne élni a lehetőségekkel. ● 4 BUDAPEST 2011 november Műegyetem, E épület A csepeli szennyvíztisztító
