Budapest, 2011. (34. évfolyam)
11. szám november - Ámon Ada – Csikai Mária: Klímagondok takarékon
Az európai települések előtt álló feladatokat két nagy terület köré lehet csoportosítani: az egyik az alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (hőségriadók készítése, vízellátással vagy belvizekkel kapcsolatos kérdések kezelése és így tovább), a másik: az éghajlatváltozás folyamatának fékezése. Ez utóbbi a széndioxid-kibocsátás csökkentésében realizálódik, ha energia-felhasználásunkat vagy közlekedési rendszerünket újragondoljuk. Úgy tűnik, a következő években megkerülhetetlen – és nem kizárt, hogy hosz szabb távon kötelező – lesz helyi éghajlatvédelmi stratégiák kidolgozása és azok megvalósítása. Ehhez az alapot az adja, hogy az uniós normákkal összhangban, 2020-ig több területen is jelentős változtatásokat kell eszközölnünk. Így például húsz százalékkal csökkenteni a széndioxid-kibocsátást, illetve ugyanilyen arányban növelni a megújuló energia felhasználását, az energiafogyasztás hatékonyságát. Tudjuk, de nem tesszük A lehető legkonkrétabb dolgokról van s lesz szó a program végrehajtásában: korlátoznunk kell a gépkocsi-forgalmat, növelni a közösségi, valamint a kerékpáros és gyalogos közlekedés arányát, megköny nyíteni a megújuló energiahordozók alkalmazását, előmozdítani a középületek felújítását és azok használóinak megfelelő tájékoztatását. Hazánkban csak Gyöngyös és Eger városa számára készült el az Energiaklub Módszertani Központjának gondozásában ilyen éghajlatvédelmi stratégia. Általánosságban is elmondható, hogy Magyarországon ugyan születtek már az energetika területén városi akciótervek és stratégi-Klímagondok takarékon szöveg: Ámon Ada – Csikai Mária, fotó: Sebestyén László A 21. század legnagyobb környezeti kihívása kétség kívül az éghajlat változása – amely a túl sok esővel küszködő termelőt éppúgy érinti, mint a hőségtől szenvedő városlakót –, illetve ezzel összefüggésben széndioxidkibocsátásunk csökkentése. Kontinensünkön az összes károsanyag-kibocsátás háromnegyede a városokban termelődik, így elvárható, hogy a környezeti célok megvalósításában is elöl járjanak és példát mutassanak. Budapest 2008-ban írta alá a Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors) tagságát. Az ehhez kapcsolódó vállalásoknak része a város energiagazdálkodásának racionalizálása. Írásunk az Energiaklub összegzése arról, mi történt eddig, s hogy ez milyen kevés... 2 BUDAPEST 2011 november A „faluház” napelemekkel
