Budapest, 2011. (34. évfolyam)
10. szám október - Hamvay Péter: A család színháza
rendezni hívta például Zsótér Sándort. A kritika ujjongott, a színészek élvezték az új feladatot, a bérletesek bosszankodtak. 2010-ben jelentette be Léner Péter, hogy nem indul a kiírt pályázaton. Jó politikai kapcsolatainak köszönhetően még utódot is választhatott, Méhes László főrendező személyében. S jelezte, esze ágában sincs teljesen visszavonulni. Méhesnek nem is volt ellenfele a pályázaton, a szakmai bizottság is őt támogatta. Az első meglepetés 2010 novemberében érte Méhest, amikor kiderült, hogy elődjétől a direktori szék mellett 270 millió forintos tartozást is örökölt. A későbbi vizsgálat sikkasztást nem, de a számvitelei fegyelem megsértését megállapította. Méhes azonnal hozzálátott a konszolidáláshoz, az előadóművészeti törvény alapján adományként érkező 130 millió forintot haladéktalanul átutalta a tartozás fejében, a színház vezetése négy hónapra húsz százalékkal csökkentette saját fizetését, a művészektől is azt kérték, aki tudja, év végéig mondjon le gázsijának bizonyos százalékáról. Úgy tűnt, az intézményt nem rendíti meg a csődközeli helyzet, sőt Méhes rövid regnálása idején nőtt a jegybevétel és a nézőszám is. Idén januárban jött aztán a következő pofon: a Fővárosi Önkormányzat a tavalyihoz képest 44 százalékkal csökkentette a támogatás összegét, s azt tervezte, 2012-ben már egyáltalán nem is adna semmit. A társulat azonban harcolt, tagjai kijelentették: állami finanszírozás nélkül is vállalnák a működést. Január végén az a hír is elterjedt, hogy a főváros pályázatot akar kiírni az épületre, más funkciót kapna. Február elején a József Attilából bizottság ment tárgyalni a városházára, ahol Méhes felajánlotta lemondását. Ennek feltételéül azt szabta, hogy a főváros adjon garanciát a megmaradásra. A főpolgármester a feltételeket elfogadta, sőt még a főrendezői státuszt is fölajánlotta a leköszönő direktornak, aki viszont egy hónap múlva már azt az utasítást kapta, hogy eressze szélnek a társulatot. Aztán ismét arról szóltak a hírek, hogy nem igazgatói, hanem hasznosítási pályázatot írnak ki a színházra, hátha valaki üzleti alapon működtetné. Végül nem írtak ki semmit, s április elsejétől Koltay Gábor rendező lett négy hó napra a direktor. A történetnek ez a fejezete nem sokáig tartott. Június elején Tarlós István vissza vonta Koltay Gábor mandátumát, mert a megbízott, ám igazgatói jogkörrel rendelkező vezető májusban leszerződtette az egész társulatot, és elkészítette a a következő évad műsortervét. A teljes stáb felsorakozott Koltay mellett, és nyílt levelet intéztek a főpolgármesterhez. Ebben azt kérték, Koltay helyett inkább saját helyettesét, Csomós Miklós t váltsa le. Végül kiírták az igazgatói pályázatot. A szakmai zsűri Horgas Péter ét találta a legjobbnak, ő öt, míg Nemcsák Károly két voksot kapott. (Pályázatot nyújtott be még Koltay Gábor és Harsányi Gábor is.) En nek ellenére nyílt titok volt, hogy a Fidesz köreiben kedvelt Nemcsák lesz az igazgató. Július végén fel is szállt a fehér füst, a Szomszédok Vágási Ferijeként országos ismertséget szerzett színész pedig engedelmesebb vezetőnek bizonyult elődjénél: ígéretet tett, hogy hét kivételével az összes szerződést felbontja. Ennek hallatán hirtelenjében az önkormányzatnak is kinyílt a bukszája, lapzártánk idejére ígérték, hogy átutalnak a színháznak 393 millió forintot az adósságrendezésre és a végkielégítésekre. Ebből 120 millió forintot kamatmentes kölcsönként, további 169 millió, valamint a létszámleépítéshez kapcsolódó kiadásokra szánt 104 millió forintot pedig támogatásként bocsát a színház rendelkezésre a fővárosi önkormányzat. Nemcsák évadot is hirdetett a társulat nélküli színházban, s meghirdetett szlogenjének megfelelően valóban „a család színháza” lett a József Attila – csak most a Nemcsák-családé. A négy bemutató egyik fele a Nemcsák felesége (Darvasi Ilona) által vezetett soproni Petőfi Színházból, a másik fele a nej lánya által irányított Turay Ida Színház vendégprodukciójaként érkezik. De néhány korábbi József Attilás előadást azért tovább játszanak. ● 23 BUDAPEST 2011 október Próba közben Nemcsák a portál előtt fotó: Sebestyén László forrás: MTI