Budapest, 2011. (34. évfolyam)
9. szám szeptember - FÉNYÍRDA - Kasza Gábor: Egy fotótörténeti életmű felfedezése
kusabbak, személyesebbek. Beállításai keresetlenebbek, a kor divatos modorosságaitól mentesek. Kompozícióiban megjelenik az új tárgyilagosság (a Neue Sachlichkeit) realista szemlélete. Ebbe az irányba mutat diagonális szerkesztése, a gyakran alkalmazott felső gépállás, a hosszú, kontrasztos árnyékok, az urbánus témaválasztás is. Művei legjavának láttán talán világosabban érthetővé válnak az akkoriban már Párizsban alkotó és rövidesen világhírnevet elérő kor- és honfitársak, André Kertész és Brassai látásmódjának magyar gyökerei is. Kozák Lajos, sok más jelentős fotográfushoz hasonlóan polgári foglalkozása mellett űzte ezt a tevékenységet. Testnevelő tanár volt, élete végéig ezt tekintette legfőbb hivatásának. Hodászy Miklós , székesfővárosi testnevelési igazgató így írt róla a Budapest székesfőváros iskolai és iskolán kívüli testnevelésügyének fejlődése 1890–1930 című könyvében: „Kozák Lajos óraadó testnevelé si tanár 1906-ban született Székesfehérváron. Főreál iskolai érettségit tett. A Testnevelési Főiskolát rangelsőként végezte. 1928 évben, mint legjobban diplomázott hallgatót, egyévi időtartamra a vallás és közoktatásügyi miniszter segédtanárrá nevezte ki a m. kir. Testnevelési Főiskolára. Budapest székesfőváros szolgálatába 1930-ban lépett. Levente oktatói tanfolyamot is végzett, valamint Hofgasteinban sítanfolyamot. Jelenleg, mint a Középfokú Iskolák Sportkörei Országos Központjának előadója működik. Az Ifjúsági testnevelés munkatársa.” A második világháború után feleségével és két lányával Rákospalotán lakott a Kinizsi utcában, egészen a haláláig. Itt volt testnevelő tanár a Kossuth utcai iskolában, majd az 1959-ben épült Czabán Samu Téri Általános Iskolában. 1966-ban innen ment nyugdíjba. 1945 után megváltozott a fényképezési stílusa, talán az érdeklődése is. Leginkább sporteseményeket fotózott, máskor a szakmunkás-oktatásról és kisiparosok munkájáról készített képeket. Ezek a riportok valószínűleg megrendelésre készültek, tanári fizetését egészítette ki velük. 1956 után a Béke és Szabadság újságban Bojár Sándor és Hemző Károly sportfotói mel lett jelentek meg fényképei. 1960-61-ben a Képes Magyarország hasábjain találkozhatunk munkáival, időnként dolgozott az Élet és Irodalom, valamint a Kortárs című irodalmi folyóiratoknak is. Ismert volt sportmódszertani illusztrációk készítőjeként, sok képe, címlapja jelent meg például a Testnevelés és Sporttudományban vagy az 1959-ben megjelent, A sportfényképezés iskolája című munkában. Speciális fázisfotókat készített különböző sportágakról. 35 mm-es Kinamo Zeiss filmkamerát alakított át úgy, hogy a szektoridőt rövidítette, így kevesebb kockát exponált a gép másodpercenként. Ezek a képek Marey és Muybridge mozgástanulmányait juttathat ják eszünkbe, egyedülállónak számítottak az akkori sportfényképezésben. A válogatásunkban látható utcaképek, városi zsánerek is érzékeltethetik, milyen jelentős életmű felfedezéséről számolhatunk be Kozák Lajos ismeretlen munkásságának feldolgozása kapcsán. A magyar fotótörténet e fontos alkotójának életművével most egyidejűleg három kiállításon is megismerkedhet a közönség. ● A képek forrása: Magyar Sportmúzeum; Cultiris Kulturális Képügynökség 35 BUDAPEST 2011 szeptember A 30-AS ÉVEK MODERN FOTOGRÁFIÁI NAGYMÉRETŰ REPRINTEKEN 2011. augusztus 18. – október 25. CULTIRIS Galéria /Örkény Könyvesbolt 1137 Budapest, Szent István krt. 26. Nyitva tartás: hétköznapokon 10-19 óráig, szombaton 10-14 óráig. A belépés díjtalan. A képek a helyszínen megvásárolhatók. • VINTAGE PAPÍRKÉPEK ÉS REPRINTEK. VÁLOGATÁS A TELJES ÉLETMŰBŐL 2011. augusztus 18. – szeptember 2. Mai Manó Ház – Magyar Fotográfusok Háza 1065 Budapest, Nagymező u. 20. Nyitva tartás: minden nap 14-19 óráig. A belépés díjtalan. • VINTAGE SPORTFOTÓK ÉS ÉLETRAJZI DOKUMENTUMOK 2011. augusztus 25. – október 25. Magyar Sportmúzeum Sportagóra (a Papp László Sportaréna mellett), 1146 Budapest, Ifjúság u. Nyitva tartás: péntek kivételével 10-17 óra között. A belépés díjtalan.
