Budapest, 2011. (34. évfolyam)
9. szám szeptember - Fónagy Zoltán: „A magyar feltámadás emlékünnepe”
A felszabadulás évfordulóját a budaiak már 1687-től kezdve megünnepelték. Az első évtizedek eseményei részben még az „emlékezetközösség” öntevékeny aktusai voltak: a város lakói az emlékezet folyamatossága érdekében évről évre mintegy újraélték, újramesélték a sorsfordító eseményt. Igaz, császári rendelet kötelezte is őket erre, a katonaság részvétele pedig jelenvalóvá is tette az államhatalmat. A ceremónia a 18. században teljesen egyházi jellegű volt, a körmenet koreográfiája adott neki állandó keretet. A céhek és a katonaság egységei hordozták körbe a szentségeket és a hadijelvényeket, katonai jellegű zene és ágyúdörgés kíséretében. Az útvonal kiemelt pontjain – templomudvarban, temetőben, az ostrom döntő mozzanatainak helyszínein – német, magyar és szerb nyelvű szónoklatok elevenítették fel a történetet, illetve az elesettek emlékét. Szeptember 2. munkaszüneti nap volt Budán, de az esemény vonzereje évről évre nőtt a környező települések lakói körében is. Különös fénnyel ülték meg 1736-ban az ötvenedik évfordulót. A részvétel illúziója Az évtizedek folyamán azonban a városi polgári közösség többé-kevésbé saját emlékező aktusából mindinkább a politikai elit hatalmi reprezentációja lett, a népre inkább csak a nézőközönség szerepében tartott igényt. A Raguzából visszaszerzett Szent Jobb augusztus 20-i ünnepe az 1770-es években végleg kiszorította a szeptember 2-i körmenetet. Ezután már csak a jubileumokat ünnepelték meg „hivatalból” – a 100. évfordulót II. József színház, kaszinó, vigadóterem és szegényház építésével kívánta emlékezetessé tenni –, a 200. évfordulónak pedig már teljesen más társadalmi-politikai intézményrendszer adott keretet. A méltó ceremóniát Thaly Kálmán kezdeményezte 1883-ban a Magyar Történelmi Társulatban, és a főváros a Társulat szakértelmét igénybe véve szervezte. A jubileum az em„A magyar feltámadás emlékünnepe” Budavár visszafoglalásának jubileuma Trianon árnyékában Fónagy Zoltán „Budavár visszafoglalásának negyed évezredes jubileuma alkalmából fényes ünnepségek színhelye volt Budapest székesfőváros” − tudósított a Fővárosi Közlöny a 250. évfordulóról 1936 szeptemberében: most hetvenöt éve. A mondat protokolláris üressége ellenére az eseménysor megérdemli közelebbi figyelmünket: egyrészt az évforduló alkalmából máig látható emlékjelek kerültek a budai Vár északi oldalára, másrészt a korszak emlékezetkultúrájának tanulmányozására is kitűnő alkalom. 14 BUDAPEST 2011 szeptember Szendy Károly polgármester ünnepi beszédet mond