Budapest, 2011. (34. évfolyam)
8. szám augusztus - Radnai Gyula: A kőbányai pincerendszer rejtélyei
150 évvel ezelőtt, 1861. augusztus 5-én délelőtt 11-kor Kőbányán megmozdult a föld. Nagy robajjal beszakadt egy kiterjedt pincerendszer, mintegy fél holdnyi területen. Az összesűrített levegő a pincerendszer megmaradt folyosóin tört utat magának. Vasajtókat tokostul tépett ki, gerendákat ragadott magával, két munkást halálra zúzott. Mások viszont a pincében sértetlenek maradtak. A sok részletében misztikus tragédia kivizsgálására Dessewffy Emil , a Magyar Tudományos Akadémia közgazdász-politikus elnöke felkérte a titkárt, Toldy Fe rencet, hogy hozzon létre egy bizottságot. Ennek lett fizikus tagja Jedlik Ányos , 1858 óta az Akadémia rendes tagja. A munkába később bevonták Szabó József geológust, a kőzettan nemzetközi tekintélyű szakértőjét, aki 1858-ban lett levelező tag az Akadémián. Jedlik alapos helyszíni szemle és sok mérési adat felvétele után modellezte a folyamatot, számításokat végzett a légáram sebességének és a fellépő erőhatásoknak a meghatározására, végül javaslatot tett a további beomlások megelőzésére. Mai szemmel olvasva Jedlik tanulmányát, két dolog tűnik fel. Az egyik a latinos szerkesztésű, körmondatokban fogalmazott, de mégis színes és képszerű leírás. A másik az akkori mértékegységek kusza összevisszasága, ami szinte lehetetlenné teszi a mai olvasó számára a számítások követését. Ilyenkor érti csak meg az ember igazán, miért volt olyan nagy tett a méterrendszer bevezetése az 1870-es párizsi nemzetközi konferencián. Jedlik stílusának illusztrálására: „E sze rint a lesűlyedt szőlő területe tesz 27158 négyszöglábot, vagyis 754 négyszög ölet. Figyelemre méltó, hogy ezen körülbelül félholdnyi területen, kivevén azt, hogy közepe táján valamicskével emelkedettebb vala, mint az üreg partjai mellett, a legkisebb rongálási jel sem vala észrevehető; lesűlyedt az egy szilárd lap gyanánt, a nélkül, hogy rajta némi repedezés, szőlőtőkéinek soraiban legkisebb rendetlenség, és a tenyésztésben valamely észlelhetõ hátramaradás hozatott volna létre; a szőlő-fürtök oly élénken kékelegtek a lesűlyedt venyigéken, mint a semmi viszontagságot nem szenvedetteken. Az ekkép lesűlyedt köridomú területnek szélén négy, egymástól körnegyednyire távol esö kis nyílás vala látható, melyeken a beszakadt pinczék üregébe lehetett betekinteni.” Borzongató látvány lehetett az 57 méter átmérőjű kör alakú földdarab, hét méterrel lesüllyedve a „talajszint” alá. Jedliknek mégis volt szeme-szíve ahhoz, hogy lenn az „élénken kékelegő” szőlőfürtöket is észrevegye. Az elfogulatlan, sodrából kihozhatatlan tudományos megfigyelőnek is lehet érzéke a széphez. Érzékletes az is, ahogy Jedlik a beomlás okozta pusztítást lefesti. „Mily borzasztó erejű vala az előszámlált rombolásokat okozta légroham, végre még abból is kitűnik, hogy a pinczének homlok és keresztfalát bedöntvén, azon vas ajtót is, mely ezen pinczét a hajlék (a telek tulajdonosának a pincerendszer másik végén épített háza) konyhájától választá el, sarkaiból kiszakította. A szobának ablakait és redőzeteit rámástul az udvarra lökte, az egész hajléknak vakolatos padlását a födéllel együtt valamennyire felemelte, miként ez a falak és a fölep (mennyezet) által képzett szögletben hátramaradt repedésből kivehető vala. A többi közt igen meglepőnek látszott azon körülmény, hogy egy a konyhába helyezett asztalnak vörös színű terítőjét a légroham magával a konyhaajtón kiragadván, azt az udvar magas partjának lejtőjén közel 4 ölnyi magasságban létező akáczfára tekerintette.” Valóban képszerű leírás a robbanás okozta zűrzavarról. Ami a mértékegységek zűrzavarát illeti, elegendő egy rövid definíciót idézni, elrettentésül. „B-nek számértékeül a beom lott pinczékkel körül-belül egyenlő magasságon létező budai reáliskola épületében észlelt légsúlymérőn akkoron mutatkozott, és a szabványos hévmérsékre áttett 335,17 párisi vonalnyi = 334,39 bécsi vonalnyi = 2,3915 bécsi lábnyi higanyoszlop magassága vétetik.” Költői lelkületű, humanista természettudósok A több mint húsz oldalas tanulmány utolsó mondatában Jedlik, miután leírta, hogy milyen intézkedéseket kell tenni a további pincebeomlások elkerüléséhez, az intézkedések szükségességét azzal húzza alá, hogy felhívja a figyelmet a pincében élő emberekre: „A kőbányai pinczék és földalatti lak helyek ilyféle revizióját méltán igényli azon felebaráti részvét, melylyel az ottani üregekben dolgozó, lakó, s több százra menő sze-A kőbányai pincerendszer rejtélyei Radnai Gyula Ma már, ha végigsétál az ember például a Bazilika bejárata előtti téren, eszébe se jut, hogy egy pincerendszer tetején jár, és alatta autók sorakoznak. Immár egyre több mélygarázs van Budapesten, felettük utca, tér, akár épületek is lehetnek. De hogy egy egész városrész több száz éve alá lenne pincézve, (mit pincézve? alagutazva!) az alig hihető a jámbor városlakó számára. Pedig igaz. Nemcsak a szerző, más fizikusok is tanúsítják... 28 BUDAPEST 2011 augusztus A Kőbánya óhegyi hegyomlás térképe forrás: Budapest Főváros Levéltára
