Budapest, 2011. (34. évfolyam)
8. szám augusztus - Beleznay Éva: A fővárosi játszóterek története
itt létra, gyűrűhinta, pózna és mászókötél. Odébb magas körhinta, ahol egyszerre öten is röpülhetnek köröskörül. Aztán a kisebbeknek dupla-hinta, kényelmes ülőkével, a legapróbb apróságok passziójára meg ülőkés, biztonságos baby-hinta stb. És ha a mama-papa egy piczulát is szán a mulatságra, gyönyörű ponny-fogat várja a szomszéd porondon, sőt miniatűr-hátasló is a nekipirult gyereket.” 1912-ben dr. Wildner Ödön tanácsnok és dr. Ferenczi Imre szociálpolitikai szak előadó dolgozta ki a székesfőváros szociálpolitikai munkaprogramját, amelyet az illetékes bizottság változtatás nélkül elfogadott. A népegészségügyet előmozdító intézmények között nevesítették többek között a játszóterek létesítésének szükségességét, ami az ezt követő évtizedekben is a program részét képezte. A Tanácsköztársaság bukása miatt a programot rendeletben rögzítő döntés nem tudott megszületni. A játszótér-építkezések az 1928–1933 közötti években megszaporodtak. Ekkor nyíltak a modern, csúszdákkal, homokstrandokkal, gyűrűhintákkal, mászópóznákkal, körhintákkal felszerelt „kísérleti játszóterek” többek közt a Gellért téren, a Tisza Kálmán téren (ma II. János Pál pápa tér), a Bécsi úti bérházak mögött, az Almássy téren, a Városligetben, a Klauzál téren, a Diószegi utcában és ekkor alakították át a Marczibányi téri és a Simor utcai játszótereket vízvezetékes és villanyvilágítású iskolai sportközpontokká. A kör- és mérleghintákkal, pancsolómedencével épült Hunor utcai játszótéren a szülőkre is gondoltak: bordásfal, nyújtó és gyűrűhinta várta őket. A minta-játszótereknek tartozéka volt a zuhanyzó és az öltözőhelyiség is. A második világháborút követő időszakban kiemelt cél lett az „ifjúság testi fejlődésének nagyarányú előmozdítása”. Az MKP kerületi szervezeteinek községpolitikai eredményeiről szóló, 1945-ös beszámoló az iskolák átépítésén túl a játszótér-építésekről és -rekonstrukciókról is átfogó jelentést adott. Elkészült az I. kerületben a Horváth-kert padokkal és hintákkal felszerelt játszótere. A III. kerületben a Szél utcai, a Dévai Biró Mátyás téri és a Knur Pálné (ma Pacsirtamező) utca játszóterei; az V. kerületben a Szt. István kert parkírozása; a VI. kerületben a Hunyadi, a Lehel és a Jókai téri játszótér; a VII. kerületben az Almássy téri játszótér zuhanyozóval és a Klauzál tér planírozása. A VIII. kerületben a Rákóczi és a Mátyás téri gyermekzuhanyozók és a Kálvária tér helyreállítása; a IX. kerületben a Haller téri homokbánya megszüntetésével a legkorszerűbb, legértékesebb játékokkal felszerelt, lubickolóval ellátott gyermekjátszótér, a Ferenc téri játszótér padokkal, hintával, lubickolóval való felszerelése és a Mária Valéria telepen (ma József Attila lakótelep) gyermekzuhanyozó létesítése. A X. kerületben a BSZKRT pálya melletti körhintával, ugróbakokkal, csúszdával, homokozóval, zuhanyozókkal és padokkal felszerelt játszótér; a XI. kerületben a Hamzsabégi úti, a Nagyboldogasszony (ma Ménesi) úti és a Sopron úti játszóterek helyreállítása, a XII. kerületben a Csörsz utcai játszótér hintával és homokozóval való felszerelése és a Városmajorban gyermekzuhanyozó létesítése. A XIII. kerületben a Gyöngyösi úti játszótér helyreállítása során gyermekzuhanyozók is készültek. A helyreállítást követően 1949-ben kezdődött a játszótérkialakítások újabb hulláma. Az 1960-as években a lakótelep-építé sek elengedhetetlen része volt a játszótér. A kor kert- és parktervezőinek magas szakmai felkészültsége és a költségvetési korlátok hiánya magas színvonalú játszókertek, pihenőkertek, játszóterek, játékkertek születését hozta. Minta-játszótereket és modelleket alakítottak ki, amelyek emberléptékűek voltak. A gyermekekre és a különböző korúak sajátos igényeire, szülőre és nagyszülőre egyaránt figyeltek. A 4 BUDAPEST 2011 augusztus Mikó utcai játszótér. 1979, tervező: Hetessy Józsefné forrás: Fővárosi Kertészeti Vállalat tervtára
