Budapest, 2011. (34. évfolyam)
1. szám január - FIGURÁK - Buza Péter: Pereces, csirkés, almás
És azzal már le is csapta szíjon hordott kirakatát és a zsebében kotorász. Hihetetlenül sok zsebe van és mindenikben hihetetlenül sok és sokféle áru. Valóságos raktárak ezek a zsebek. (...) Az ilyen repülő-boltosok rendes üzletükön kívül (...) ügynökösködni is szoktak mindenfélével. Egyikük például lakásokat szerez legényemberek számára. Sőt, ha éppen kell: nőcskéket, akikkel az ember messze űzi az egyedüllét unalmasságát.” A „gottschee-i ember”-rel meg a bosnyákkal űz mély rokonságban álló szakmát a pereces , akit Edisonnak fényképen is becsomagoltak Fodor és Jehl urak. Már csak azért is, mert esetenként maga is bosnyák, s mert neki is kosár a boltja. „A pereces nyári alak – meséli Tábo ri – (...) nincs az a zuga a városnak ahol föl ne bukkanna tradicionális hosszu rudjával. Ámbár ez a rud kezd már kiveszni (erre fűzve emelte a magasra kínálatának csábos tornyát – B. P.) és elfoglalja helyét a közönségesebb bádogtálca, amelyen bámulatos művészettel szilárdra épitett perec-vár emelkedik (vagyis épp az 1900-as évek ele jén kezd kimenni a divatból a kucséberkosár, hogy máig átadja helyét a nyakba akasztható tálcának – B. P.). Ennek a sü teménynek a kelendősége tulajdonképpen rejtély. Nincs semmi ize, akkor »jó« ha kőkemény és ha nagyon sós (...) igy mindenkinek jó. Egy opportunista étel... A perecesek mindenféle jót elhitetnek róla a közönséggel: – Friss perec, sós perec, ropogós perec! Most gyütt a sütöbül, tessék friss perrrrec! Egy öreg pereces meg éppen évek óta »vaniliás perec«-ként kinálja az ő sós süteményét. A vanilia, ugy látszik, neki a gurmandéria netovábbja.” Tábori megörvendeztet bennünket az album egy másik szereplőjének szinte egész fejlődéstörténetével is. Az utcát járó almás kofákról van szó, akikről megtudjuk, hogy valószínűleg előkelőbb árusoknak gondolják magukat, mint a kucséberek, hiszen akkorra, amikor ő és a fotográfus megörökíti őket képben és szövegben, már elhagyták terebélyes és hagyományos kosarukat. „...a budapesti utca igazi üzletemberei. Tőkét fektetnek be a boltjukba, amely nyáron zöld tolókocsi, télen pedig kis vaskályha és esetleg nagy vászon-ernyő. Nyáron alma, cseresznye, meg dinnye (és kora őszön persze csemegeszőlő, ahogy mutatja ennek a konkrét kordénak a konkrét rakománya, hisz Budapest határában mindenütt megterem – B. P.), télen gesztenye az árujuk. Az utcasarokért bért fizetnek a tekintetes tanácsnak, de azzal biztositva is van a kenyérkeresetük. (...) A szemnek, szájnak olcsó ingeréről gondoskodnak ezek a nyáron nagyon dekolletált, télen meg óriási kendőkbe bebugyolált asszonyságok, akik dehogy is értik a jó istent, miért akarta az embereket eltiltani az almaevéstől, mikor pedig az alma kitünő gyümölcs, és nagy a keletje nyersen is, sütve is.” A Poltry Woman – a csirkés asszony – alakja és felszerelése is világosan mutatja: a kofáknak ez az utcákat, házudvarokat fáradhatatlanul járó asszonyfigura is a kosaras vándorárusok gazdag és sokszínű osztályához tartozhatott, de kellene a házaló kereskedelmet kutató elme néhány minden fontos kérdést megvilágító mondata, hogy kiderítsük: mikortól jelenhetett meg Budapesten, s meddig tartott, míg végleg be nem költözött, le nem telepedett a piacokon. Ilyen forrást nem találtam. Úgyhogy csak magánkövetkeztetéseim mondatait fűzhetem hozzá ehhez a képhez. Egyfelől, hogy teljes bizonyossággal állítható: a csirkés ugyanonnan jön, Pest és Buda agglomerációjából, ahonnan az almás asszonyok. S éppen olyan járatrendszerben, mint ők. Két kosara is van, és amennyire a kissé kifakult fotográfiáról leolvasható, a karjára fűzött alkalmatosságban élő, nagytestű, nyugodt tyúkok ülnek, a hátára kötözött másikban pedig talán már nem elevenek (számos problémát vetne fel, ha nem így lenne...). Azt hiszem, hogy a csirkés asszonyok sokgenerációs társaságának az egyik utolsó képviselőjét örökítette meg a pesti utcán az Edisonnak átadott album felvétele. Mire beköszöntött a háború, eltűnhetett végleg az utcákról s a gangos udvarokról jellegzetes alakja. ● 30 BUDAPEST 2011 január
