Budapest, 2011. (34. évfolyam)
6. szám június - Ráday Mihály: A kávéház meg a fele
Tudható a forrásokból is, hogy az Andrássy út felőli oldalon mindenütt üzletek sorakoztak, s a Liszt Ferenc térre néző földszinten itt, a 45. számú sarokházban két lakást alakítottak ki. Aztán ezeket megszüntették, a sugárúti főbejárattól a később Liszt Ferenc térré lett Gyár utcai oldal melléklépcsőházáig egyesítették a teret, s a megnövekedett, immár reprezentatív méretű térben – Illér Gyula tervei szerint – berendezkedett a híres-neves, a nagyszerű Japán kávéház. Tulajdonosai gyakran változtak az ezredforduló és a második világháború közötti fénykorban, de a törzsvendégek, például Nagy Lajos, József Attila leírá saiból (is) fennmaradt a nevük: Strasser Gyula, a Weisz testvérek, Salzer Albert , Gundel Ferenc, Lantos Adolf, Kraszner Menyhért... Írtak az üzletről a kortársak minden szépet és jót. Aztán írtak róla a vendéglátás történetének kutatói is sokat, felhasználva mindazt, ami a kortársak a Japánról papírra vetettek. Meg azt is, amit márványlapra... A Japánban született a Szép Szó című irodalmi folyóirat, s itt alapították meg a Szinyei Merse Társaságot. Az 1949-ben államosított, bezárt üzlet korábbi nagy korszakainak hírétnevét öregbítő vendégek sora valósággal elképesztő: Lechner Ödön és Szinyei Merse Pál (kettejük 15 évnyi „jelenlétét” márvány emléktáblán is megörökítették), Ferenczy Károly, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Magyar-Mannheimer, Rippl-Rónai József, Kernstock Károly, Kisfaludy Stróbl, Csontváry, Bihari Sándor, Perlmutter Izsák, Csók István, Nemes Marcell, a művészeti szakíró Lázár Béla, Petrovics Elek, a közelben hajdan múzeu mot nyitó Ernst Lajos, Molnár Ferenc, Fe A kávéház meg a fele Ráday Mihály Minden, az Andrássy útról (és környezetéről) szóló leírásban szerepel, hogy a 45-ös számú sarokházat Bukovics Gyula tervezte 1878-ban és 1880-ra épült meg. Ennek a két és fél évnek szinte minden részletét is ismerjük. Takács György írta le például még 1981-ben (Adalékok a Népköztársaság útja történetéhez), hogy „A Fővárosi Tanács 1878-ban Pucher József építőmestert 25 Ft bírság megfizetésére és az okozott kár megtérítésére kötelezte, mert a Sugár út és a Gyár utca sarkán épülő ház alapozása során kitermelt földet a Gyár utcai sétányra rakatta le úgy, hogy a fák is megsérültek.” Hogy mik meg nem történtek 130 éve?! 29 BUDAPEST 2011 június
