Budapest, 2011. (34. évfolyam)

6. szám június - Csontó Sándor: Varázshegy az Állatkertben

és dr. Neuschloss Kornélnak az építési és technikai munkálatok felülvizsgálatára és ellenőrzésére. A park átalakításában és a régóta kívánt Pálmaház létrehozásá­ban pedig Ilsemann Keresztély kertészeti igazgató vállalt szerepet. Azért, hogy a terület nagyobbnak tűn­jék, és az állatokat a természetes élőhe­lyükre emlékeztető környezetben mutas­sák be, az elképzelések között szerepelt két műszikla megépítése is – ekkor „A” hegynek és „B” hegynek nevezték őket. A tervezéshez tizenkét makettet készítet­tek róluk, a kivitelezéshez pedig további részletesebb modelleket (a helyes arányok megállapításához az állatkert egészéről is készült makett). A műsziklák legfontosabb funkciója az volt, hogy a már akkor szűkösnek bi­zonyult területet optikailag megosszák, a bejárhatóságot hosszabbra nyújtsák. A látogatók a sziklák és a sikeres tájtervezés miatt sokkal terjedelmesebbnek érzékelték a kertet, mint amekkora valójában volt. „Valóságos művészet kellett ahhoz, hogy a terület közepén levő két magas, körülbe­lül 40 méter magas, sziklás hegyet felépít­hessék abban a változatos formában, ahogy ezek most állanak (ezek a nagyterjedelmű hegyek egészében cementbetonból készül­tek, belül üresek s itt helyezték el láthatat­lanul az állatok belső ketreceit), a Karszt szürke szikláit jellemző formában felépült mesterséges, kopott kőtömbök és sziklák között gyepes kis mezők, vízmosta szaka­dékok és barlangok vannak, melyek a kö­rülfekvő sík területre levezetnek és ezzel természetszerűen összekapcsolják a sziklás magaslatokat. A másik hegy, melynek főleg mesterséges gránit és gneisztáblák alkotják a zömét, a tó közelében áll, melynek szint­jét 2-3 méterrel lesüllyesztették és ez által is megváltoztatták annak egész környeze­tét, mely eddig bizony mesterkélt és igen kietlen volt.” (Magyar Építőművészet) A 34 méter magas Nagyszikla Végh Gyu ­la mérnök és Benke Gyula szobrászművész tervei alapján épült. A mészkőhegységet formázó „művet” az erdélyi Egyes-kőről készült fényképfelvételek és a Magyar Királyi Földtani Intézet szakszerű útba­igazítása alapján mintázták. Területe 4700 négyzetméter, belső tere 38.850 köbméter térfogatú volt. Vasbeton vázra épült ce­mentbeton héjazatát úgy alakították ki, hogy az összkép valóban létező, termé­szetes kőzetekre emlékeztessen. Három 10 BUDAPEST 2011 június A Nagyszikláról gyönyörű kilátás nyílt a főváros távolabbi részeire A kupolacsarnok eredeti faszerkezete korának műszaki újítása volt forrás: Kis Péter Építészműterme Kft. forrás: Krisztina antikvárium

Next

/
Oldalképek
Tartalom