Budapest, 2011. (34. évfolyam)

5. szám május - HELY-TÖRTÉNET - Aradi Péter: Csoma, tégla, sör és suszter

A Pataky, mint honlapján olvasható, Buda­pest egyik legnagyobb kulturális intézmé­nye. 1975-ben költözött a Szent László té­ren akkor épült új otthonába, mely „a maga korában építészeti kuriózumnak számított jellegzetes kupolájával”. Szervezetileg már akkor is a művelődési központhoz tartozott a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény, me­lyet az 1963 októberében megalakult Hon­ismereti Bizottság tagjai alapoztak meg. A megindult gyűjtés anyagát helyhiány miatt kezdetben a lakásukon tárolták. A bizottság jegyzőkönyvvezetője dr. Gecse Albert volt, aki oldalági rokonságban állt Kőrösi Csoma Sándor édesanyjával, Getse Krisztiná val. Nem csoda, hogy éppen az ő ötlete nyomán nevez­ték el 1942-ben (a nyelvtudós és tibetológus halálának centenáriumán) a Belső-Jászberé­nyi utat Kőrösi Csoma Sándor útnak. Most pedig, csaknem hetven esztendővel később, 2010 decemberében a kőbányai képviselő­testület úgy döntött, a KÖSZI (Kőbányai Gyermek- és Ifjúsági Szabadidő Központ) beolvad a Patakyba. Az így létrejött új művelődési központ neve 2011. január 1-től Kőrösi Csoma Sán­dor Kőbányai Kulturális Központ. A Honismereti Bizottság lelkes lokálpatri­ótáinak köszönhetően a kerület történetéhez kapcsolódó tárgyak, emlékek, dokumentu­mok száma egyre gyarapodott. Helyhiány miatt azonban a Kőbánya múltját bemutató kiállítás létrejöttét időről-időre elhalasztották. 1981. január 21-én végül megkapták a Halom utca 37/b szám alatti Ifjúsági Klub alagsorát, mely vizes és salétromos falai mi­att egyáltalán nem alkalmas az anyag befo­gadására, ennek ellenére máig nem sikerült máshová költöztetni. 1982. november 3-án nyílhatott meg a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény Fe­jezetek Kőbánya múltjából című kiállítása – írja Karacs Zsigmond a 2004-ben, 87 éves korában elhunyt Gecse Albertre emlékező cikkében, majd így folytatja: „Ide, az épület kertjébe szándékozták felállítani Antal Ká­roly 1942-ben készült Kőrösi Csoma Sándor kőszobrát, amely végül is az érdi Földrajzi Múzeum udvarára került. Gecse Albert szí­vósságát, kitartását mégis siker koronázta. A Tóth Béla alkotta Kőrösi Csoma Sándor bronzszobrot 1981-ben szerették volna itt el­helyezni. Némi huzavona után előnyösebb, reprezentatív helyen, a Kőrösi Csoma sétá­nyon került sor a leleplezésére, 1984. április 9-én.” Az állandó kiállítást most Látvány ­tárnak nevezik. Időközben kialakult az a tartalmilag egé­szen biztosan életképes elképzelés, hogy a helytörténeti gyűjtemény önálló épületet kapjon a Füzér utca 32-ben. A Patakytól nem messze, a Ligettelek közepén álló, 1885-ben emelt épület korábban számos különböző funkciót töltött be: volt kaszárnya, de mű­ködött itt kisdedóvó, majd zeneiskola is. Az önkormányzat és a Pataky Művelő­dési Központ tavaly tavasszal ötletpályáza­tot hirdetett az ÉME (Építész Mester Egy­let) Mesteriskola XX. ciklusának hallgatói részére Kőbányai Helytörténeti Múzeum kialakítása címmel. A beérkezett öt pálya­munkát 2010 júniusában bírálták el és rang­sorolták. Bár a tervek rövid bemutatására egy kis leporellót is kiadtak Helytörténeti Múzeum – Variációk egy álomra címmel, Bihari József, a gyűjtemény vezetője szkep ­tikus: attól tart, a múzeum egyelőre valóban csak álom marad... Bihari 2004. január 1. óta áll a gyűjtemény élén. A Pataky Művelődési Központ akkori Csoma, tégla, sör és suszter A kőbányai gyűjtemény Aradi Péter Olvasóink közül bizonyára sokan ismerik – ha másképp nem, fényképről vagy hallomásból – a „Patakyt”, vagyis a kőbányai Pataky István Művelődési Központot. Nevéből időközben kikopott az István – eredeti névadója, az ifjúmunkásként és ellenállóként 1944-ben Sopronkőhidán kivégzett, akkor harmincéves fiatalember keresztneve. 36 BUDAPEST 2011 május HELY-TÖRTÉNET

Next

/
Oldalképek
Tartalom