Budapest, 2011. (34. évfolyam)
5. szám május - Zsigmond Gábor: Remíz a Bosnyák téren
Népligettől az Erzsébet hídon át a Rácz fürdőig. A húszas években az Állatkert és Szépilona között, majd 1945 után számos változtatás után a Bosnyák tér és a Március 15. tér közt ingázott. A vonal 1964 után a Moszkva térig nyújtózott, de 1972-től megrövidült, majd 1995-től meg is szűnt. 1933-ban, már a BSzKRt idején indult el első útjára a 68-as villamos, amelyik a Bosnyák tértől hosszú és kanyargós útvonalon a Mogyoródi útra vitte az utasokat. 1957-től a Thököly és a Rákóczi úton járt a Március 15. térig, s persze ez is több módosítást megélt: volt, amikor az Örsig járt és volt, amikor az Erzsébet hídon át egészen a Móricz Zsigmond körtérig, majd a kettes metró megépítése miatt a Keleti pályaudvar és az Örs vezér tere között közlekedett. 1976-ban a Nagy Lajos király úti vágányfelújítás után mintha elfelejtették volna újraindítani... Az 1950-es években még a kocsiszín előtt volt a végállomása a Füredi útra közlekedő 64-esnek is, vonalát később a Keleti pályaudvarig hosszabbították meg, de csak 1979-ig járt, ekkor ugyanis átvette helyét a 82-es troli. Az 1953-ban forgalomba állított 62-es villamos szintén a Bosnyák téri kocsiszínből indult útra minden hajnalban, hogy a Nyugati pályaudvartól a Lehel úton át Rákospalota-Újpest MÁV állomásig fussa meglehetősen hosszú köreit. A viszonylatot később átszámozták 12-esre, de 1964-től elindították az új 62-est is. Ez ma is közlekedik. Rákospalotától indul és 2001-től a Mázsa térig, 2008-tól pedig a Blaha Lujza térig hosszabbították meg. Forgalmába besegít a 62A. Szintén a Bosnyák téri remízből futnak ki a 69-esek és a 3-asok. Előbbit még maga a BKVT indította 1915 körül az Aréna úti régi Lóversenytérig, de ma már az 1973-ban a Mexikói útig meghosszabbított kisföldalatti végállomásától indul, és Újpalotáig közlekedik. A mai 3-as villamos pedig teljesen új, hiszen 2001-ben született meg, hogy a Mexikói út és a Gubacsi út között szállítsa az utasokat. Itt mutatkoztak be először tömegesen a Hannoverből vásárolt járművek, amelyek ma a kocsiszín teljes állományát képezik. A Németországból vásároltak mellett egyébként itt tárolják a budapesti nosztalgiaközlekedés céljára megőrzött UV villamosokat is. Ezek mellett a kocsiszín otthont ad néhány muzeális céllal megtartott, felújításra kijelölt régi villamosnak, és egy bumfordi, szürke hóseprőgép is állomásozik a száz éves falak között. ● 29 BUDAPEST 2011 május Zugló önkormányzata évek óta elemzi-vizsgálja, mit lehetne, s tudna-e bármit is kezdeni a tervezett új városközpontban ékeskedő (szó szerint!) remízépülettel. Az épületnek − vitathatatlan építészeti kvalitásai mellett − fontos értékeleme, hogy funkciójában is megújulhat. A Bosnyák tér és közvetlen környéke átrendezésével – és persze magának az épületnek a megújításával – a hely természetes központja lehet a kerület kulturális programjainak, amelyekhez jelenleg egyetlen igényes és univerzális befogadó építmény sem áll rendelkezésre a városrészben, mi több, Kelet-Pesten sem. Pedig Zugló egyike a legnagyobb lélekszámú kerületeknek, ahol a kultúrának az elmúlt bő száz évben számos otthona működött már, s bőven vannak olyan szellemi műhelyei, amelyek helyet és teret keresnek maguknak és közönségüknek. A zuglói BKV-remíz eszményi épületegyüttes a legkülönfélébb kulturális funkciók befogadására, amelyeknek a részbeni megújítást is elvégző, tapintatos rehabilitációs program végeredményeként kivételes értékű építészeti keretet tud biztosítani. Ha tetszik, megszülethetne itt Pest Millenáris Parkja. Dr. Papcsák Ferencet, a kerület polgármesterét kérdezte a BUDAPEST arról, mondhatjuk-e már, hogy megszületett a projekt? Ha igen, hol tartanak az egyeztető megbeszélések? Az ugyanis mindenki számára nyilvánvaló: van itt egyeztetnivaló bőven. Amikor a lehetséges partnereknek éppenséggel semmi más sincs a birtokukban, csak talán az egybecsengő szándék, pénzük hozzá a legkevésbé. Megtudtuk: a felújított épületcsoport új funkcióinak majdani telepítésére születtek már előtervek, még az előző önkormányzati ciklus idején, amikor hírét vették, hogy a BKV értékesíteni kívánja a remízt. A különleges együttes szerepelt azon a listán is, amelyet a kerületben már két évtizede működő, az épített örökség védelmével, a hagyományok ápolásával foglalkozó egyesület, a Herminamező Polgári Köre−1990 állított össze a helyi értékvédelmi rendelet előkészítése során. Akkor azonban nem került rá a listára, és a rendelet sem született meg – éppen ezekben a hónapokban kísérel meg ezen a területen újra és végre jogot alkotni Zugló – sőt bár ez is a kezdeményezés része volt: a főváros sem vonta védelem alá. Mára azonban mindenki egyetért abban, hogy ezt az épületet meg kell őrizni, s hogy ugyanakkor a remíz-funkció a kerület városközpontjába már nehezen volna beilleszthető, viszont a hely és a csarnok, irodaépület kiválóan alkalmas arra, hogy menedéket, lehetőséget adjon a legkülönbözőbb tartalmú kulturális tevékenységeknek. Lehetne itt könyvtár, helytörténeti gyűjtemény, zenei és prózai produkciók színpada, amatőr művészek kiállítótere, változatos programok gazdag kínálatú, vonzó helyszíne. Mindannak a terhét persze, amit egy ilyen átprofilírozás jelent, egy kerület önmagában nem vállalhatja – mondja Papcsák Ferenc. A már jó néhány hónapja folyó intenzív tárgyalásoknak a főváros is részese, hiszen Budapestnek sem közömbös, lesz-e végre egy színvonalas kulturális központ Kelet-Pesten, történetesen Zuglóban. Új fejlemény, hogy felmerült: a kerület adhatna, s ha tud, ad is a közelben egy olyan területet a BKV-nak, ahová egy talán könnyűszerkezetes, olcsóbb épületbe átszervezheti ennek a száz éves kocsiszínnek a forgalmát, korszerűbb szervizét. Ez bizonyosan megkönnyítené, hogy előbbre jussanak a tárgyalások a tulajdon megszerzése tárgyában. Ami önmagában is jelentős teher a helyi büdzsé számára, megkönnyíthetné a megoldás kivitelezését egy ilyesféle „csere”. A főváros pedig bekapcsolódhat az átalakítás finanszírozásába – vázolja a szépívű elgondolás pénzügyi hátterével kapcsolatos zuglói elgondolások egy másik markáns elemét a polgármester. Hozzáteszi: – Feltett szándékunk, hogy mindent elkövetünk az ötlet, sőt, most már projekt hatékony menedzseléséért. (B. P.)
