Budapest, 2010. (33. évfolyam)
2. szám február - Buza Péter, N. Kósa Judit: Külköltözik a patikus
Az úgynevezett sztereoképek divatja – amely fotográfiákhoz specális nézőkészülék is tartozott – az 1800-as évek utolsó harmadához érkezve kezdte meg diadalmenetét Magyarhonban. Természetesen és főleg városképeket forgalmaztak a fényírdák ebben a műfajban, amely esetekben a térhatás kézenfekvő élménye lehet a szemlélőnek. Ez a felvétel mégis ritka darab – noha már jóval később, az 1890-es évek elején készült –, mert egy olyan épületet ábrázol, amelyről – nem lévén különösebben fontos objektum – eddig még nem került elő egyetlen felvétel sem (most meg mindjárt kettő is bekerült Gadányi György gyűjte ményébe – tekintettel arra, hogy ezekből a fajta produkciókból kettő az egy). Neoklasszicista bérházat mutat a fotó, a Nádor és Garibaldi utca sarkán álló épület (mai postai címe szerint V. kerület, Nádor utca 34.) utcai frontján egy patika és egy vendéglő portálja hirdeti, hogy itt egyszerre szerezheti be a kuncsaft a gyomorrontást és a kellemetlen tüneteket elimináló medicamentumot. A gyógyszertár Megyery Gézá é (a név le olvasható a felvételről, s kicsit nehezebben Schneider Ferencé, a korcsmárosé is), igen nagy valószínűséggel ő áll a boltajtóban. Másnak ezt a reprezentálást aligha engedte volna meg, lévén kivételes az alkalom. Nem maradtak fönn a Nádor utcai – s azóta egyébként jelentősen átalakított – ház tervei, de azt gondoljuk, 1890 körül épülhetett. Tekintettel arra, hogy a legkorábbi címtárat, amelyben Megyery üzlete ezen a címen szerepel, ebben az esztendőben adta ki a Franklin társulat. Tudjuk továbbá, hogy patikusunk 1893-ban már a kőbányai Kápolna utcában cégérezi gyógyszertárát. S az is kielemezhető a villamosközlekedés történetéből, hogy az a járat, amely (jól látszik a fotográfián) egy sínpáron ért a Dunapart felől a Garibaldi (akkor Géza) utcán át a Nádor utcába, 1889-től csikorgott-csengetett errefelé. Ilyenformán ha nem is egészen pontosan, de kiszámítható, mikor készült a kettőskép. 1890 és 1892 között. Alapmotívuma pedig Megyery gyógyszertára, amely tehát a Nádor utcai főhomlokzat földszintjén rendezkedett be annak idején. Összevetve a mai felvétellel, kiderül – miközben a boltíves ablaksor, a bejárat helye pontosan beazonosítható –, hogy valamikor, s vélhetően nem sokkal fölépülése után, alaposan átalakították a bérházat. A kapu fölé erkély került, a sarokrészen kifalazták a már korábban is meglévő erkélytraktusokat, változott az emeleti ablakok stukkókeretezése is. De azért ráismerni az épületre, amelyről a 19. századból eddig ez az egyetlen (ráadásul térhatású) fotográfia került elő. Schneider Ferenc korcsmájának sorsáról mindössze annyit árulnak el a kézikönyvek, hogy 1890-ben már itt működött az üzlet, de 1899-ben már nem. S hogy mi lett Megyery sorsa, az után, hogy a frekventált belvárosból nagy merészen a messzi külvárosba költözött? Erről következzenek alkalmi szerzőtársam (a kőbányai bennszülött) sorai alább: ihletetten és nosztalgiázva tud mesélni, ahogy én nem, azokról a régi időkről, amelyek a régi Pestnek ezen a határvidékén hajdan lejátszódtak. Modern kockaháztömb, járda, netán egy hatsávos út valamelyik aszfaltcsíkja van most ott, ahol hajdan, a Vaspálya és a Kápolna utca sarkán Megyery Géza háza állt, Külköltözik a patikus Buza Péter – N. Kósa Judit 24 BUDAPEST 2010 február FÉNYÍRDA forrás: Gadányi Gyűjtemény fotó: Sebestyén László
