Budapest, 2010. (33. évfolyam)
2. szám február - Vargha Mihály, Mozsár Ágnes: Kőbánya: a tizedik
örökségének pontos gyűjteménye – Perczel Anna építész munkája –, ami azt mutatja: sok-sok megőrzésre alkalmas, gondos munkával átalakítható ház, utcakép, kiváló ipari műemlék található a kerületben. A kétezres évek elején végzett gyűjtés alapján akkor nem sikerült helyi rendeletet alkotni a védelemről, de most van erre esély. Konkrét „hír”, hogy a MÁV már nem használja az Északi Járműjavítót, amelynek épületei még a kiürítés előtt ideiglenes védelmet kaptak. Igazi különlegesség például az úgynevezett Eiffel-csarnok, de más létesítmények is komoly építészeti értéket képviselnek. A rendezési terv említett elmaradásának felszámolásához is megtörtént az első lépés: közbeszerzési eljárással kiadták a megbízást egy nagyobb terület szabályozására, úgynevezett KVSZ-ének elkészítésére, és ebbe éppen beleesik az Északi Járműjavító területe – ami azért fontos, mert bármiféle további lépéshez elengedhetetlen az új rendezési terv megléte. Szintén ide tartozik egy másik fontos akcióterület, az úgynevezett Kis Pongrác lakótelep (a Salgótarjáni út – Pongrác út – Csilla utca – Zách utca által határolt negyed). Korszerűsítéséhez európai uniós pályázat beadását készítik elő a szociális városrehabilitáció keretében. Az 1930-as években létesített kis telep ellátása annak idején kiváló volt, iskola, fürdő állt a lakók rendelkezésére. Azóta persze sok minden változott, elhasználódott, a vegyes tulajdonban, tehát társasházi és bérlakásokat is befogadó konglomerátumban nagyarányú felújításra van szükség. Minél eredményesebb megszervezéséhez a kőbányai önkormányzat közösségfejlesztési javaslatot is készíttetett. Az abban foglaltak szerint körültekintő előkészítést követően indul a tényleges munka, ami összesen kétezer ember lakókörnyezetének minőségi javítását eredményezi majd. A kerület más módon is törekszik elérni a meglévő lakóterületek minél színvonalasabb megújítását. Tizenhárom város vesz részt a duisburgi vezetéssel működő, hároméves nemzetközi programban, amely a know-how-t adja a szociális rehabilitációt kezdő-folytató településeknek. Magyarországról Kőbánya mellett Nyíregyháza vesz részt a programban (URBACT – Európai Városok Tudáshálózata, http://www.eukn. hu/urbact_aloldalak/urbact_theme1.html). Sajnos nem minden próbálkozás sikeres: a közelmúltban az Újhegyi lakótelepet „indították” a funkcióbővítésekre kiírt pályázaton, de nem nyertek. Ám ez nem jelent akadályt abban, hogy legalább a fejlesztések egy részét megvalósítsák a rendelkezésre álló saját forrásokból. A kerületben – melynek lakossága az 1980-as években elérte a százezret, majd nyolcvanezer körül stabilizálódott, illetve azóta kis mértékben nő – tudatosan törekszenek arra, hogy a munkahelyi funkciójú területek megmaradjanak. Nem akarják például, hogy további lakóparkok épüljenek a felhagyott ipartelepek helyére. Az persze előnyösebb, ha az ipari tevékenység jellege a termelésről áttevődik a kutatás-fejlesztésre. Ugyanakkor vannak az ipari tevékenység alól korábban felszabadult körzetek, melyeknek a rehabilitációja szükséges. Ilyen az úgynevezett. S1, a volt sörgyár egyik nagyobb tömbje, amely alatt ott húzódik a rendkívül értékes pincerendszer. A kerületben egyébként összesen 52 kilométer a járatok hossza, ami brutálisan magas szám, és egyáltalán nem egyszerű feladat már csak az állagfenntartásuk sem. Az S1 terület rehabilitációjának terve pár éve három iroda közreműködésével eljutott ugyan az építészeti ötletek felvetéséig, de továbblépni eddig nem sikerült. Szintén megrekedt egy másik, évekkel ezelőtt beharangozott és el is indított kerületi fejlesztés:új városközpont kialakítása a Mázsa tér környékén. Amiről szó volt: a Podmaniczky Program keretében a tér teljes átalakítása, félmillió négyzetméteres beruházási területen három és félezer lakás építése, több tízezer négyzetméternyi kereskedelmi, illetve kulturális funkciójú fejlesztés megvalósítása. Ma üres telkek láthatók itt, és nyilvánvalóvá is vált: nincs értelme a vasút túloldaláról ide áttelepíteni városközponti funkciókat, hanem inkább más céllal, intermodális-kereskedelmi programmal kellene hasznosítani ezeket a telkeket. Megfontolandó valahol a Mázsa tér környékén az egykori piac helyett egy új piac vagy vásárcsarnok létesítése is. A kerületben az építészeti továbblépésekhez célszerű lenne tervpályázatokat kiírni. Remélhetőleg egy ilyen sorozat nyitányát jelentheti az a pályázat, melynek kiírására megszületett a megállapodás az Építész Mesteriskolával: a Helytörténeti Gyűjtemény új helyének kialakítása lesz a témája, helyszíne a volt zeneiskola épülete a Füzér utcában. Kőbánya igen gazdag zöldterületekben, a legjelentősebb ezek közül a Népliget, mely szintén felújítás előtt áll. A tervezési pályázat lezajlott, a megvalósítás még nem kezdődött meg. Neuralgikus pont a Liget téri aluljáró és környéke. A megoldáshoz ötletpályázat meghirdetését tervezik, majd annak eredményét felhasználva erre a körzetre is kidolgozható lesz az új rendezési terv. Szintén évek óta húzódó, megoldásra váró feladat az Új Köztemető főbejárata előtti tér rendezése. Ha a főváros elkészítteti a közlekedési terveket, akkor kapcsolódhat be a kerület a környék rendezésébe és átalakításába. A meglévő 56 (!) játszótérről felmérés készült a területi eloszlást és a felszereltséget, a korosztályi bontást tekintve, majd ennek alapján kidolgozták fejlesztésük programját. A felmérésből az derült ki például, hogy a tizenévesek számára nagyon kevés ad közülük lehetőséget a használatra. A program négy nagyobb, minden korosztályt teljes mértékben kiszolgáló játszótér építését tűzte ki célul, melyeket körbekerített, őrzött területen valósítanak meg. Az első nagyobb, valamint öt kisebb tér tervezése közbeszerzési eljárás keretében folyik, és közben keresik az „örökbefogadókat”, hogy egy-egy cég támogatásával működésük hosszú távon biztosítható legyen. ● Mozsár Ágnes főépítész gondolatait Vargha Mihály tolmácsolta 12 BUDAPEST 2010 február A Füzér utcai volt zeneiskola
