Budapest, 2010. (33. évfolyam)
12. szám december - Bajor Zoltán: Budapesti vadon
Amikor Budapest védett természeti értékeinek leltározásához kezdünk, most, a kopárnak és zordnak híresztelt tél beköszöntével különösen fontos hangsúlyozni sokszínűségüket. Hiszen ilyenkor legtöbbünket nemigen csábít a természet a szabadba. Pedig – saját tapasztalatból mondom – ilyenkor sem kellene lehorgonyozni a szobafalak között: Karácsony és az új év közeledtével nekünk, nagyvárosiaknak talán éppen a még megmaradt természetes erdőfoltok, rétek és patakok adják a legjobb helyszínt az esztendő mérlegelésére, a számvetésre. Alig van kellemesebb egy év végi családi kirándulásnál, és vidékről érkező rokonaink, ismerőseink programjába is érdemes beépíteni egy-egy szép fővárosi terület meglátogatását, számtalan kilátópontunk valamelyikének „meghódítását”, ahonnan madártávlatból mutathatjuk be Budapest megannyi szépségét. Hírességek és ismeretlenek Az egyik legismertebb „jeles hely”a BAH csomópont fölé szelíden, de határozottan tornyosuló Sas-hegy Természetvédelmi Terület, a maga nagyjából harminc hektáros kiterjedésével. De a „hírességek” csoportjába tartozik a Libegő környéke a János-hegyi kilátóval vagy a Hűvösvölgy vonulata is. Ezek mind a hatalmas területen fekvő Budai Tájvédelmi Körzethez tartoznak. Sokkal kevesebben kapják fel a fejüket a Denevér utcai gyepfolt, a Róka-hegy vagy az Apáthy-szikla nevének hallatán. S ez utóbbi sort sokkal tovább lehet folytatni, mint híres testvéreik nevének felsorolását. Ez a tény egyrészt szomorú, hiszen azt jelenti, hogy sok olyan védett terület van Budapesten, amelyről alig-alig tudnak az Budapesti vadon Bajor Zoltán Európa, sőt a világ nagyvárosai között is ritkaság, hogy egy metropolisz olyan sokszínű, változatos élővilágnak adjon otthont, mint Budapest. Ez az együttélés a vadon élő növények és állatok részéről sok esetben inkább kényszerű tűrés és elfogadás, illetve olykor ingatag jövőjű, véletlenszerű fennmaradás a sok helyen túlzsúfolttá vált, ember által birtokba vett területeken vagy azok közvetlen szomszédságában. Ennek ellenére – hangsúlyozva: nem tudni, mit tartogat a jövő a természet értékei számára Budapesten – az élettelen és az élővilág gazdagsága a számos védett területen ma még egyedülállónak mondható! 35 BUDAPEST 2010 december ZÖLD? PARDON... A főváros egyik legmarkánsabb dolomitképződménye a II. kerületben található Apáthy-szikla
