Budapest, 2010. (33. évfolyam)
12. szám december - Lestyán Sándor: Az ifjúság írói
más épületek állnak. 1857-ben történt megnyitása után hamarosan nemcsak szellemi és társasági központtá, de legendás hellyé is vált: a kereskedő a legveszélyesebbnek tartott, betiltott műveket továbbította barátai számára, mint Széchenyi Ein Blickjét szakácskönyvnek maszkírozva, vagy Horváth Mihálynak a magyar függetlenségi harcok történetéről szóló monográfiáját katonai tankönyvként. Baráti köre Ráth boltját irodalmi szalonná változtatta, itt gyűltek Deák Ferenc köré Eötvös, Csengery, Beöthy László, Gyulai Pál, a modern Magyarországot megterem tő szellemi-politikai csoport fontos tagjai. Az ilyen különleges, a szalonnal párosított üzlet hagyományát a rendszerváltozás hozta vissza Budapestre. Természetesen az újjáéledésnek anyagi feltételei is vannak: ha egy bolt elhelyezkedése, mérete, elrendezése nem teszi lehetővé, akkor a tulajdonos szándékai ellenére sem tud efféle hangulatot teremteni. Például az amerikai magyar emigráció egyik zarándokhelye, a New York-i Püski könyvesbolt Budapestre, a Krisztina körútra visszatérve nem tudta magával hozni korábbi auráját. Azok nőttek túl tárgyszerű kereskedelmi funkciójukon, azok váltak fogalommá, amelyek egyúttal klubbá, tea- és kávészalonná váltak, irodalmi és lokálpatrióta programoknak adnak helyet, sőt jól kitalált díjakkal, rendszeres díjátadó eseményekkel egyszerre alakítanak ki írói-szerzői és olvasói kört, mint az egykori Japán kávéházat új életre keltő Írók Boltja az „Üveggolyó rend”-del. Hasonló szerepet tölt be egy budai könyvesbolt is, ahol vezetőjének egyénisége, elhivatottsága és energiái teremtik meg a kristályosító erőt. A vári Litea Könyvesbolt és Teaszalon, Bakó Annamária birodalma bár a pesti bolt nál jelentősen kisebb, mégis úgy hat, mint amelyben (majdnem) minden megtalálható, ami nem, azt gyorsan előteremtik, s még arra is marad energiájuk, hogy hetenként több alkalommal könyvbemutatókat, irodalmi esteket és civil eseményeket szervezzenek magyar, erdélyi és nemzetközi szereplőkkel, Londontól Bécsen át Tel-Avivig. Ezeknek a könyvesboltoknak sajátos atmoszférája van, sőt a különböző orientációkat még a könyvek között is fontosnak tartó olvasók is válogathatnak liberális, konzervatív vagy nemzeti radikális szellemű üzletek között, amelyekre már a berendezésük és dekorációjuk alapján is rögtön ráismerhetnek. Az áruházi kategóriában működő Alexandra is ezt az utat járja: kulturális, társadalmi eseményeknek ad otthont igényes tereiben: legutóbb Budapest egyik legszebb enteriőrjét, a Lotz termet rendezték be ilyen meggondolásból. Károly körúti üzletük kávéházában pedig – számtalan már program mellett – évről-évre megrendezik a Nagy Budapest Törzsasztal műhelyében megszülető Budapest Könyvek forrásértékű köteteinek licittel egybekötött bemutatóját. A sokszínű és az igényekre hajlékonyan reagáló könyvesboltok életképességre valló tulajdonságokat mutatnak. Reménykedhetünk, hogy életben is maradnak. ● 5 BUDAPEST 2010 december Lestyán Sándor: Az ifjúság írói SZÓL A RÁDIÓ Harmincharmadik évfolyamunk első számában (szűk egy esztendeje) kezdtük meg sorozatunkat, amelynek szerkesztése során arra vállalkoztunk, hogy a Magyar Rádió archívumából Sávoly Tamás levéltáros közreműködésével hozzáférhetővé vált szövegekkel meséljünk Budapestről. Negyvenöt utáni, korai felvételek gépiratai közül válogatva eddig elsősorban a városrendezés negyvenöt utáni elképzeléseit – az ezzel a kérdéskörrel foglalkozó rádióelőadásokat adtuk közre. Most Lestyán Sándornak 1955. március 7-én a Kossuth adón 18.40 és 19.00 között elhangzott előadását publikáljuk: megemlékezve arról is, hogy nevezett Budapest-szerző hatvanöt esztendővel ezelőtt indította útjára lapunk, a BUDAPEST folyóirat első folyamát. Lestyánt alkotó életének utolsó korszakában (1956 novemberében halt meg), már elsősorban mint ifjúsági írót tartották számon. Zsolnay Judit konferálta fel a magáról mesélőt, akinek szavait egy műrészlettel zárta le a dramaturgia: Kőmíves Sándor olvasott fel egy fejezetet a Muzsikál a Bükk című kötetéből. Lestyán életútját földolgoztuk már lapunkban, s külön kötetben is: a Budapest Könyvek sorozatban jelent meg mindaz, amit róla kideríthettem, 2009-ben. A most előkerült autentikus biográfia néhány vonatkozásban pontosítja az akkor ismert és ismerhető adatokat, kiegészíti az életrajzot. Mostani közleményünk illusztrációi közt megtalálják az adás műsorborítékját. Rovatai, feliratai érdekes információkkal gazdagítják ismereteinket az ötvenes évek rádiózásáról is. (B. P.) A Litea Könyvszalonban fotó: Sebestyén László Most Lestyán Sándor író áll a mikrofon előtt. Bizonyára sokan ismeritek őt, aki a „Muzsikál a Bükk, zúg a nádas” című könyveket írta, és még sok szép elbeszélést, regényt a mai gyerekek életéről. Megkérjük, mondja el, hogyan lett író. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, még alig látszott ki a földből, máris nagyon szeretett olvasni. Még valamit szeretett ez a fiú: erdőn, mezőn barangolni, elnézegetni a fákat, virágokat, hallgatni a madárdalt és a patak csobogását. Akkor volt boldog, ha a könyvével kimehetett az erdőszélre, ahol leheveredett a zöld pázsitra