Budapest, 2010. (33. évfolyam)
11. szám november - Hidvégi Violetta: Pán József
kastélyaink utolsó reprezentánsai a XVIII. századból az óbudai Zichyek barokk kastélya, a XIX. század elejének neoklasszikus korából az Egyetem utcai Károlyi-palota és a múlt század második felének romantikus korszakából a budai Karátsonyi-palota. A másik kettő élete hosszú időkre biztosítva van, most meg kell mentenünk a harmadikat is, mint korának utolsó fennmaradt reprezentánsát.” – érvel Lechner Jenő . Hiába hangsúlyozzák azonban az építészek, műtörténészek a palota városképi értékeit, különleges tájképi szépségét, hiába a civilek tiltakozása; nem volt elég súlyuk megmenteni a palotát a bontócsákányok pusztításától. (Helyére az 1950-es évek elején a Kohó- és Gépipari Műszaki Tervező Iroda épületmonstruma került, jelenleg a Magyar Telekom székházaként szolgál.) „a Brunner-féle háromemeletes házat a Vízivárosban” Szerencsére a Brunner-házat – Jégverem utca 1. – a történelem viharai megkímélték. Kilenctengelyes arcával a kis térre és egy másik kitűnő romantikus alkotás, Máltás Hugó Masjon-háza felé fordul, míg héttengelyes oldalhomlokzataival a Dunát illetve a Fő utca forgalmát figyeli. A homlokzaton történt kisebb díszítésbeli változtatásokon kívül építészünk a fennmaradt terv szerint emelte a háromemeletes bérházat a Karátsonyi-palotával egy időben Brunner Antal birtokos részére. Természetesen nemcsak nagy megbízásokat, hanem szerényebbeket is teljesített, megrendelői igény szerint. Szintén ez időben, 1856-ban szintén a Vízivárosba, a mai Kapás utca 36. számú telekre többfunkciós épületet tervez; lakóházat és vendéglőt nagy pincével. A meglévő utcai szárnyat egészítette ki U alakúvá. A tizenegy tengelyes homlokzat nyílászáróit a bérházéhoz hasonló harmonikusan kedves romantikus díszítőelemekkel látta el. Pán büszkeségei közül a Pannónia Szállóval már foglalkoztunk a BUDAPEST hasábjain (2007/5). Mellette állt viszont az egykori Grassalkovich-féle háromemeletes gabona-tár, amely szintén magán viselte munkálkodása nyomát; 1861-ben két boltot és egy lakást alakított ki abban akkori tulajdonosának, Westermayer József nek. Az épület a Nemzeti Színház díszlet- és ruhatáraként nyert új feladatot. Az említetteken kívül is találkozhatunk még jó néhány épületével a fővárosban. Többek között az V. Múzeum körút 21. szám alatti Szeghő-házzal, vagy szintén ebben a kerületben Hegyessy Mátyás nak a kiegyezés évében tervezett négyszintes, három utcára néző bérházával. A nemes eleganciájú épület Egyetem téri homlokzata már messziről magához vonzza a belvárosi főutcán a Ferenciek terétől a Kálvin tér felé sétáló tekintetét. Tervezett többemeletes bérházakat, adott régieknek új homlokzati köntöst, bővített és átalakított. Dolgozott gyárosoknak, iparosoknak, műhelyeket és portálokat készített, vagy a kordivat szerint fényírdákat, többek között Bülch Ágoston fényképésznek a Va lero-udvarba, a Király és Kürt (egykor Valero) utca közti területre. Ott hagyta keze nyomát néhány ideiglenes, faszerkezetű lovardán is. Komárik Dénes Máltás Hugó és Wieser Ferenc mellett a magyarországi romantikus építészet barokkos-rokokós áramlata legjelentősebb képviselőjének tartja Pán Józsefet: „Legfőbb eredménye, egyben a romantikus historizmus hazai arculatának kialakításához legjelentősebb hozzájárulása az volt, hogy a barokkos-rokokós irányzaton belül olyan hajlékonyan kezelhető homlokzattípust sikerült kimunkálnia és invenciózusan alkalmaznia, mely kevéssé költséges megvalósíthatósága és barátságos arculata révén szélesebb körben történő alkalmazásra számíthatott. (...) az ötvenes-hatvanas években kiterjedt munkássága következtében e viszonylag önálló arculatot mutató változat – kivált Pesten és Budán – a romantikus historizmus egyik legjellegzetesebb vonásává lett.” ● 19 BUDAPEST 2010 november Pannónia Szálló - Klösz György felvétele Kecskeméti utca 1. forrás: Budapest Főváros Levéltára fotó: Sebestyén László
