Budapest, 2010. (33. évfolyam)

11. szám november - Haba Péter: Terek egysége: A MUOSZ új székháza

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége egy jellegzetes, finoman formált 19. század végi terézvárosi épületet alakított át és bő­víttetett ki saját székháza céljaira. A Vörös­marty utcában álló kis bérházon és a hozzá kapcsolódó egykori üzemi létesítményeken végzett munkálatokhoz az Asha Építésziroda munkatársai Soltész László vezetésével ké ­szítették el a terveket, a szervezet 2010 ele­jén költözött be a frissen elkészült épületbe. Déry Attila kutatási eredményei nyomán tudjuk, hogy a neves Kanitz kereskedőcsa ­lád sarja, Leopold megbízására került sor a talán még az 1870-es években emelt föld­szintes ház átépítésére: 1888-ban Bachman (Bachmann) Károly tervei nyomán az épület emeletet, díszes kapualjat és új, eklektikus stílusú homlokzatokat kapott. Eredetileg szintenként (szuterén, földszint, emelet) egy-egy lakás helyezkedett itt el. Valószínűleg valamikor 1905 és 1914 között ismét átalakították – a főhomlokzat emeleti részének tagolóelemei és díszítményei ekko­riban a bécsi szecesszió hatására valló formát öltöttek, mint ahogy ehhez a fázishoz köthe­tő a balkonokkal kiegészített zárterkély és a látványos főpárkány kialakítása is. Az udvarban keskeny, egytraktusos mű­helyépület, illetve az első világháború után raktár létesült – ez utóbbi az akkori tulajdo­nos, a gróf Keglevich István (utódai) Ko­nyakgyár Rt. megbízásából történt. Pákozdi János építőmester újabb átalakí ­tásokat végzett a házon 1939-1941 körül, de az építtető ekkor már az Ecetipari Nemzeti Vállalat. Az udvari üzemi épületeket az 1990-es években panziószerű funkció céljaira telje­sen modernizálták, de jelentősebb építészeti értéket nem hoztak létre. A munkálatok so­rán ezek az épületszárnyak teljesen elvesz­tették eredeti karakterüket, s az idők során a lakószárny udvari homlokzata is jellegte­lenné vált, csak néhány részlet maradt fenn. Az Asha Építésziroda tervezői számára tehát a legfontosabb feladatot az jelentette, hogy miként lehet az új funkció szempont­jából kifejezetten előnytelen térrendszerű épületeket igazi középületté, a mai igé­nyeknek is megfelelő irodaházzá alakítani. Arra is törekedtek, hogy a helyreállítandó régi értékeket és az új elemeket, épületszer­kezeteket harmonikus egységbe foglalják: alapvető célnak tekintették a főhomlokzat architektúrájának, díszítményeinek, pazar szecessziós kovácsoltvas-elemeinek (kapu, szuterénablakok rácsai, erkélykorlátok), a kapualj részleteinek és a lakószárny erede­ti térrendszerének megőrzését; az udvari homlokzat és az egykori üzemi épületek esetében viszont teljes – mind külső, mind Terek egysége A MÚOSZ új székháza szöveg: Haba Péter, fotó: Sebestyén László 6 BUDAPEST 2010 november

Next

/
Oldalképek
Tartalom