Budapest, 2010. (33. évfolyam)
11. szám november - Koszorú Lajos: Mélygarázsok és a Bell’város
Az alábbi adatokból kiolvasható a városmag élő, koncentrált, központi szerepe: Budapest történelmi belvárosában évszázadok kulturális és építészeti értékei halmozódnak egymásra, látható arculata egyre kifinomultabb. Az épületállomány a városok lényegi jellegének megfelelően folyamatosan megújul, cserélődik, és a bennük zajló tevékenységek is változnak. Fővárosunknak ezek a negyedei az elmúlt évtizedekben erőteljes szerepváltásokat éltek meg. Hogy csak egyetlen adattal jellemezzük a váltást, az ötödik kerületben a népességcsökkenés 1980-2001 között 49, 2001-2005 között már csak 6,6 százalék volt. A válsághullámtól függetlenül is látszik a fő trend: a mindent letaroló turizmus. A főváros idegenforgalmának stratégiai kérdése, hogy hogyan pozicionálja Belvárosát: ma mind az „élő, mai város”, mind a „történelmi város” opciója nyitott. (Prága a történelmi város – skanzen – szélső példája, ott helyiek már nemigen fordulnak meg a saját óvárosukban.) Napjaink jelenségei nálunk is arra utalnak, hogy a turizmus gőzhengere beindult. Ha a város hagyja ezeket a folyamatokat felpörögni, az átmenő közlekedés újabb s újabb korlátozása után a célforgalom jelentős csökkentése, a fontosabb nagyforgalmú intézmények kitelepítése, az idegenforgalom további térnyerését „zavaró” funkciók felszámolása következik. Ide tartozik az éjszakai életet korlátozó lakófunkciók elsorvasztása, a kiskereskedelem, az orvosi és más ellátó/szolgáltató intézmények felszámolása is. A parkolóhelyek eközben szinte maradéktalanul eltüntethetők, hiszen a vendégáradat mozgása és szállítása jól meghatározott koreográfiával, szervezetten történhet, kiszűrve az individuális elemeket. Így kialakul egy tematikus városrész, amelynek árszintje ráadásul a „bennszülöttek” átlagának fizetőképességét is meghaladja. Egyre kevesebb a helyi polgár, mindent benépesít az ideáramló tömegeket kiszolgáló turistaipar. Mindennek fölépítéséhez nem kell gyakorlati várospolitika, ezt a piac önjáró módon elvégzi. Kérdés: ez kell-e nekünk? A klasszikus idegenforgalom célja új világok, más kultúrák megismerése. De vajon ennek az iparágnak sikeres globalizációja mellett lehet-e még Budapestnek ésszerű törekvése ebbe az irányba fordulni? A nagy versenyben – szerintem – az európai turisztikai piacon különleges és egyedülálló esélye fővárosunknak, hogy élő Belvárosával legyen piacvezető. Erre a szolgáltatásra/termékre: a „szép-Budapest” brandre BellBudapest (a Nagykörúton belüli városmag a budai várral) minden más európai versenytársánál alkalmasabb. Kiterjedése kellően nagy ahhoz, hogy a helyi élet mindennapjaiban is elegendően „nagy felületen” találkozzon a vendégforgalommal. Ezt erősítheti a magyar kultúra kicsit különös, nehezen érthető szigetszerűsége és nem utolsósorban a város kozmopolita habitusa. Milyen eszközökkel lehet az ebben a kérdésben egyensúlyt teremtő úton tartani a fejlesztést? A sokszínű, élő budapesti világhoz biztosan elengedhetetlen peremfeltétel, hogy továbbra is lakják az „őslakók”. Kell, hogy igazi városi élet folyjék a házakban, tereken. Kellenek diákok, irodák, rendelők, hivatalok, ruhatisztítók, kiskereskedők, kell parkoló, optikus és virágbolt, szomszédok és turisták. Budapest történelmi belvárosának az elmúlt húsz évben kibontakozott spontán megújulása rendkívül nagymértékű ingatlanérték-növekedéssel jár. Az ilyen történelmi együttesek sokrétű szerepeinek működtetése, a történelmi-műemléki és a kulturális miliő fenntartása és megújítása tehát az átlagoshoz képest jóval magasabb fajlagos költségeket követel. A térség magas-szintű kulturális kínálata miatt kiemelt jelentőségű hazai és külföldről célzott célpont. Az ehhez kapcsolódó forgalom pedig már önmagában is egyre súlyosbodó problémaként mutatkozik, miközben a felszíni parkolás az 3 BUDAPEST 2010 november 1. ábra. Térszín alatti parkolóhelyek kialakításának lehetősége Budapest városközpontjában tervpályázat 1991-1992 Belváros- Budapest Lipótváros Lakónépesség 1 27 174 1 697 343 10 000 lakosra jutó társas vállalkozás1 3 356 1 142 10 000 lakosra jutó részvénytársaság 1 124 14 10 000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet 539 188 10 000 lakosra jutó vendéglátóhely 1 205 52 100 lakosra jutó foglalkoztatott 2 229 48 1KSH 2005. 2KSH 2001.
