Budapest, 2010. (33. évfolyam)

10. szám október - Kirschner Péter: Emlékugrás

– 2002-ben úgy tűnt nekem és másoknak is, hogy erősödik az antiszemitizmus, megjelentek bizonyos fasiszta jellegű né­zetek – vezet vissza Geiger András a kez ­detekhez, aki akkor már idejének nagyobb részét töltötte itthon, Magyarországon. − Akkoriban vetette fel Kovács László , hogy a gyűlöletbeszédet tiltó törvénnyel szabjanak gátat ennek a folyamatnak. Én ezt már akkor is erősen vitattam, írtam is róla egy angol nyelvű cikket a Buda­pest Sundnak, hogy a problémát csak az oldja meg, ha a társadalom tisztában lesz a múlttal, és az ilyen nézetek súlyos kö­vetkezményeivel. Ezért hoztam létre a Mensch Alapítványt, amelynek elsődle­ges célja, hogy a jóra és rosszra egyaránt fogékony fiatalokkal, diákokkal megis­mertessük a magyar történelem legna­gyobb tragédiáját, a holokausztot. Hogy átérezzék, mit jelenthetett a zsidóságnak és a cigányságnak ez tragédia. – Sokféle megközelítéssel próbálkoz­tunk. – meséli tovább. – Elhoztam Ma­gyarországra azt a MOSZAD ügynököt, aki részt vett Adolf Eichmann elfogásá ­ban. Peter Malkin pedagógusokkal, tör ­ténészekkel találkozott. Megkerestem Strasszer Tibort, Szita Szabolcs ot, a leg ­ismertebb holokausztkutatót, Karinthy Márton rendezőt és másokat. Akkor már érvényben volt az iskolákban a kötelező megemlékezés az emléknapról. De az ilyen 10 BUDAPEST 2010 október Talán ez lehetett a „Halom33” . De va ­jon miért kerülhetett ez az útvonalterv Raoul Wallenberg kalendáriumába? Kit, mit kereshetett itt a svéd diplomata? Talán a szomszéd villa tulajdonosát. Mert tudja azt mindenki, aki errefelé helytörténettel foglalkozik, higy a harmincas-negyvenes években a Halom utcában nem mentek ritkaságszámba a diplomata-rendszámú, sőt kormányzati limuzinok sem. A Hor­thy család tagjai gyakorta megfordultak itt. Ugyanis a szomszéd épületben, a ke­rítésen túl Sorgék laktak. – Tudja-e ki volt Sorg? – kérdeztem. Svéd barátunk nem tudta- ; Sorg Jenő , ifj. Horthy Miklós lo ­vaspóló-partnere, mi több: barátja volt. Apja, Sorg Antal kőbányai építési vál ­lalkozó, nagyszerű és nagyhírű, népszerű és egyszerű ember Sok budapesti épület fűződik a nevéhez. Kőművesként kezdte, később négyezer alkalmazottat foglalkoz­tató részvénytársaságával vitte véghez nagyszabású vállalkozásait. Jó szíve és puritánsága példaértékű. A Ferenc József­rendet maga a király adományozta neki, Horthy Miklóstól 1928-ban kormányfőta­nácsosi címet kapott, amit a családtagokon kívül szinte alig tudott valaki. Számtalan társadalmi és egyházi funkciót töltött be, de egyszerű ember maradt, amilyen volt a kezdetek kezdetén. Jó barátja volt nagyba ­czoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter ­nek, a kiugrási kísérlet egyik tábornokának. És itt kapcsolódnak össze ennek az epi­zódnyi történetnek a szálai. Ugyanis a li­berális nézeteket valló ifjú Horthy Miklós 1944. január 1-jén átvette az úgynevezett „kiugrási iroda” vezetését. Feladatai közé tartozott a szövetséges erőkkel való kap­csolattartás és a német megszállás után a zsidók kormányzói segédlettel történő menekítése. S most még egyszer térjünk vissza a találka dátumára: 1944. október 9., hétfő. Nem tipikusan sportesemény-nap. Valószínűleg egy konspiratív megbeszé­lés miatt tervezte a látogatást Wallenberg, s feltehetően azért nem a Sorg-villába, mert féltek a lehallgatástól. A villa mel­letti kis Dreher sportbüfé biztonságosabb helyszínnek ígérkezett. Nem tudjuk, ott volt-e valaki a Horthy családból, ott volt-e maga Wallenberg, s ha igen, zsidómentés volt-e a téma, vagy a különbéke. Csupán az látszik bizonyos­nak, hogy a kiugrási kísérlet tervezett idő­pontja: október 15-e, hogy Horthy Mik ­lós kormányzó, valamint a bizalmasai, gróf Bethlen István titkos tanácsos, volt miniszterelnök, és Ambrózy Gyula kabi ­netfőnök a budai várban, a kormányzó dolgozószobájában október 12-től 15-ig több változatban is megfogalmazták a Magyar Rádióban beolvasandó kormány­zói proklamációt, amelyet október 15-én 13 óra 10 perckor sugároztak. Tény az is, a német titkosszolgálat Otto Skorzeny vezetésével – a Mickey Mouse fedőne­vű titkos akcióban – 1944. október 15-én kicsalta az ifjú Horthyt a Budai várból, rövid tűzharc után elfogta, és szőnyeg­be csavarva elszállítatta a mauthauseni fogolytáborba. És ezek szerint még egy tény: Raoul Wallenberg október 9-én készült Kőbá­nyára. ● Emlékugrás Kirschner Péter Szeptember 2-án jeles esemény színhelye volt a Budaörsi repülőtér. Nem először. Magyar és izraeli ejtőernyősök közös csoportos ugrással emlékez­tek Szenes Hannára. A program kezdeményezője a Mensch Alapítvány, amelyet Geiger András, Amerikában élő tanár, újságíró hozott létre. CIVILIÁDA fotó: Sebestyén László

Next

/
Oldalképek
Tartalom