Budapest, 2010. (33. évfolyam)
9. szám szeptember - Csontó Sándor: Karinthyak kora, a Lágymányostól Pápáig és vissza
39 BUDAPEST 2010 szeptember A Budapest Főváros Levéltára kiadásában megjelenő folyóirat, a Budapesti Negyed szellemi műhelye hosszas, háromnegyedévi munka után újabb tematikus várostörténeti és kultúrtörténeti összeállítással örvendeztette meg az érdeklődőket. A 2010 tavaszán megjelent – Lugosi András és Rózsafalvi Zsuzsanna által szerkesztett –, háromkötetes kiadványban nemcsak Ka rinthy Frigyes pesti vonatkozású szöve gei olvashatók, hanem a tágabb Karinthy família története is kibontakozik. Külön érdekesség, hogy a tripla szám első két kötetének mintegy tizenhét tanulmányában az individuális írói életpálya helyett-mellett a család, a hozzátartozók múltjának bemutatása és felkutatása olvasható, szoros kontextusban a dualizmuskori Budapest társadalmi és kulturális életével. (Utazás Karinthyából Epepébe I-II.) Más megközelítésben – a kötetek elolvasása után ezt is megállapíthatjuk –, nem Karinthy Frigyes, az író, hanem egy asszimilálódott zsidócsalád tagjainak közel száz esztendeje játssza a főszerepet. A kiadvány harmadik száma – A Csömöri úttól a Filatori gátig – Karinthy Frigyes és fiai; Ferenc és Gábor budapesti és csa ládtörténeti vonatkozású írásaiból nyújt élvezetes összeállítást. Az utolsó lapokon a negyedik generációt képviselő Karinthy Márton regényéből kapunk rövid ízelítőt. A három füzet nyolcszáz oldalán jó és még jobb dolgozatokat találunk, melyekből kiemelhetjük Jakab Réka , Borgos Anna és Lugosi András nevét, aki a szerkesztés mellett több munkát is jegyzett. A képzeletbeli pálmát Rózsafalvi Zsuzsanna Judik Etelről szóló tanulmányának ítélhetjük. Az eddig szinte ismeretlen színésznőről, Karinthy Frigyes első feleségéről rajzolt részletes kép külön helyet érdemel színháztörténetünkben. Klasszikus krimik izgalmával vetekedik, ahogyan anekdoták és legendák bonyolódnak, ütköznek irodalomtörténeti és levéltári adatokkal, hogy végül kristálytiszta és meglepő tényekkel szembesüljünk. A nyomozói munka alaposságának köszönhetően fény derül családi titkokra, eddig félhomályban lévő hozzátartozók kapnak jelentős szerepet, és színre gördülnek a „gyilkos” pesti villamosok. Megtudjuk, ki volt Kohn Lipót esernyőkészítő, hogyan lett egy pápai kollégista Múzeum körúti antikvárius, majd Ganz-gyári tisztviselő. Kinek volt a Károly körúti Orczy-házban zsineg- és kötélboltja, mikor és kik vették fel az evangélikus hitet a Karinthi név mellé a Deák téri templomban? Mire jó a részletes házassági szerződés, és miért fontos, hogy csekket csak alapos odafigyeléssel töltsünk ki? A kötetek jól válogatott képei mellé fűzött érdekfeszítő kiemelések arra késztetik a lapozgató olvasót, hogy maga is kutatni kezdjen a sorok között, majd hosszú időre belefeledkezzék a tanulmányokba. A háromkötetes kiadvány korlátozott számban 3000 forintért megvásárolható a Levéltár titkárságán. ● Budapesti Negyed XVII. évfolyam. 64–66. szám (2009 nyár, ősz, tél) Utazás Karinthyából Epepébe I-II.; A Csömöri úttól a Filatori gátig Budapest, 2010, Budapest Főváros Levéltára. 809 p. Karinthyak kora, a Lágymányostól Pápáig és vissza Csontó Sándor Karinthy Frigyes Bogával (Judik Etel) 1918 nyarán Siófokon Karinthy Frigyes tüzet ad Böhm Arankának forrás: magántulajdon
