Budapest, 2010. (33. évfolyam)
9. szám szeptember - Zsigmond Gábor: A forgalombiztonság javítása érdekében I.
dách tér és Kispest között viszi az utasokat. Korábban ez is átment Budára a Szabadság hídon át egészen a Móricz Zsigmond körtérig, majd a metróépítésekre hivatkozva folyamatosan kurtították útvonalát, míg egy Kispesten belül közlekedő járattá nem rövidült. A film a villamosok mellett a buszközlekedést, a gépkocsiforgalmat és az utcákon hömpölygő tömegeket mutatja hosszasan, nyilván jelezni kívánva, hogy a nyüzsgő nagyvárosban mennyi kihívással kell szembenézni a tömegközlekedés biztonságos fenntartásáért. Figyelni kell a zebrán átfutó gyalogosokra, a fegyelmezetlen óvodáscsoportokra, az aluljáróból a villamos elé szaladó utasokra, a váratlanul kanyarodó autókra... A gépjárműállomány növekedésének érthető következménye a közutak fokozódó telítődése. Érthető a zsúfoltság, mert az útépítés illetve az egyéb járulékos építkezések tempója nem képes együtt haladni a rohamosan növekvő automobilizmus igényeivel. A tömegközlekedési forgalom folyamatosságát, a bekövetkezett zavarok mielőbbi megszűntetését korszerű eszközökkel felszerelt forgalomirányítók illetve zavarelhárító apparátus hivatott biztosítani. A forgalomirányítás, zavarelhárítás, baleset-helyszínelés sikere alapvetően az információs rendszer korszerűségén, hatékonyságán múlik. Ezeknél a szavaknál egy sokak által ismert, jellegzetes épületet nézhetünk meg kívül-belül. A Keleti pályaudvar előtti BKV-s forgalomirányító torony két betonoszlopba szúrt nyolcszögű teste itt éppen olyannak mutatkozik, mint egy repülőtéri irányítótorony. Ezernyi információ futhatott be ide a telefonokon. A kilátás önmagában nem lehetett fontos, legalábbis az ablakokat uraló muskátlikból ez feltételezhető. A hetvenes évekre azonban az információáramlás, a forgalom irányítása és a zavarelhárítás valóban korszerű és bonyolult rendszerré fejlődött. Ennek részleteivel a következő Retrojáratban ismerkedhet meg az olvasó. ● 34 BUDAPEST 2010 szeptember
