Budapest, 2010. (33. évfolyam)
6. szám június - Buza Péter: A város háza meg a büszke iparosok
A „közreműködött építő-iparosok” 1902-ben adták át – nyilván kellően ünnepélyes külsőségek között – nagyságos Halmos János királyi tanácsosnak, Budapest ak kori polgármesterének (a főpolgármester reprezentatív tisztségét az idő tájt Márkus József töltötte be) azt a nyomtatott füze tecskével kísért fotóalbumot, amelyben megörökítették a Károly laktanya városházává történt átalakításának fontosabb lépéseit, illetve a végeredményt mutató látványosabb helyszíneket, helyiségeket. A füzetbe foglalt kísérőszöveget Heuffel Adolf, szintén királyi tanácsos, a „közpon ti városház építésére felügyelő bizottság” hivatalból kijelölt tagja, középítési igazgató írta, a fényképeket – huszonhetet –, pontosabban azok „nagyobb részét”, Ge rey Ernő építész, a „fővállalat műszaki irodájának vezetője” készítette. Hogy melyik volt a „fővállalat” – mai definícióval: a fővállalkozó – a nyomtatványban felsorolt közreműködők közül, arra csak következtethetünk, a „bontási-, föld-, kőműves- és elhelyezési”, tehát a legnagyobb volumenű feladatokat Bar csay Lajos építőmesterre bízta a főváros, míg a többiek az ő alvállalkozói lehettek. Barcsai nevét a kortárs címtár nem ypszilonnal rögzíti, mindössze annyit tudni róla, hogy Budán, az Apród utcában lakott. Emlékezetes művét sem tartja számon az utókor. Nagy létszámú felügyelőbizottság ellenőrizte a beruházást, nem is fér ide minden név, de néhányukat illik mégis megnevezni: az elnök dr. Vaszilievits János tanácsnok volt, helyettese dr. Melly Béla tanácsjegyző, az állami középítési igazgatóságot képviselő Heuffel Adolfot már említettem, társa a kétszemélyes delegá-A város háza meg a büszke iparosok Buza Péter Idén nyáron lesz száztíz esztendeje annak, hogy Budapest vezetése a tettek mezejére lépett. Miután megszerezte a Károly laktanyát, s az épületet némileg átalakítva birtokába vette, itt jelölte ki a város új, nagy házát, közigazgatásának, hivatalának és sorsáért felelős testületeinek otthonát. A tényleges bővítést jelentő építési tevékenység 1900 augusztus elsején kezdődött, de már júniusban folytak szoros előkészületei, és 1902 januárjában a végleges berendezkedést is lezárták. A feladatot végrehajtó szakférfiak egy tizennyolc oldalas nyomtatványban adtak számot az utókornak mindarról, ami történt, s egyidejűleg aláírásukkal hitelesített fényképalbumokat adtak át és dedikáltak rangos hivatalbelieknek, így Halmos János polgármesternek is. Ez a bőrbe kötött példány Gadányi György fotóművész, a fotótörténet ritkaságainak megszállott gyűjtője birtokában van. 22 BUDAPEST 2010 június FÉNYÍRDA „Részlet a nagy udvarról”
