Budapest, 2010. (33. évfolyam)

6. szám június - Buza Péter: A város háza meg a büszke iparosok

A „közreműködött építő-iparosok” 1902-ben adták át – nyilván kellően ünnepélyes külsőségek között – nagyságos Halmos János királyi tanácsosnak, Budapest ak ­kori polgármesterének (a főpolgármester reprezentatív tisztségét az idő tájt Márkus József töltötte be) azt a nyomtatott füze ­tecskével kísért fotóalbumot, amelyben megörökítették a Károly laktanya város­házává történt átalakításának fontosabb lépéseit, illetve a végeredményt mutató látványosabb helyszíneket, helyiségeket. A füzetbe foglalt kísérőszöveget Heuffel Adolf, szintén királyi tanácsos, a „közpon ­ti városház építésére felügyelő bizottság” hivatalból kijelölt tagja, középítési igaz­gató írta, a fényképeket – huszonhetet –, pontosabban azok „nagyobb részét”, Ge ­rey Ernő építész, a „fővállalat műszaki irodájának vezetője” készítette. Hogy melyik volt a „fővállalat” – mai definícióval: a fővállalkozó – a nyomtat­ványban felsorolt közreműködők közül, arra csak következtethetünk, a „bontási-, föld-, kőműves- és elhelyezési”, tehát a legnagyobb volumenű feladatokat Bar ­csay Lajos építőmesterre bízta a főváros, míg a többiek az ő alvállalkozói lehettek. Barcsai nevét a kortárs címtár nem yp­szilonnal rögzíti, mindössze annyit tudni róla, hogy Budán, az Apród utcában la­kott. Emlékezetes művét sem tartja szá­mon az utókor. Nagy létszámú felügyelőbizottság ellen­őrizte a beruházást, nem is fér ide min­den név, de néhányukat illik mégis meg­nevezni: az elnök dr. Vaszilievits János tanácsnok volt, helyettese dr. Melly Béla tanácsjegyző, az állami középítési igaz­gatóságot képviselő Heuffel Adolfot már említettem, társa a kétszemélyes delegá-A város háza meg a büszke iparosok Buza Péter Idén nyáron lesz száztíz esztendeje annak, hogy Budapest vezetése a tettek mezejére lépett. Miután megsze­rezte a Károly laktanyát, s az épületet némileg átalakítva birtokába vette, itt jelölte ki a város új, nagy házát, közigazgatásának, hivatalának és sorsáért felelős testületeinek otthonát. A tényleges bővítést jelentő építési tevékenység 1900 augusztus elsején kezdődött, de már júniusban folytak szoros előkészületei, és 1902 janu­árjában a végleges berendezkedést is lezárták. A feladatot végrehajtó szakférfiak egy tizennyolc oldalas nyom­tatványban adtak számot az utókornak mindarról, ami történt, s egyidejűleg aláírásukkal hitelesített fénykép­albumokat adtak át és dedikáltak rangos hivatalbelieknek, így Halmos János polgármesternek is. Ez a bőrbe kötött példány Gadányi György fotóművész, a fotótörténet ritkaságainak megszállott gyűjtője birtokában van. 22 BUDAPEST 2010 június FÉNYÍRDA „Részlet a nagy udvarról”

Next

/
Oldalképek
Tartalom