Budapest, 2010. (33. évfolyam)

1. szám január - Seres Attila: Szívben viselt Itália

nyitottak a szabad világra, és puszta léte is az akkori nyomasztó politikai hangulat­ból való menekülés lehetőségét jelentette, ha csak egy mozi vagy koncert erejéig is. Az ’56-os forradalom harci eseményei újabb sebeket ejtettek az épületen – ne fe­ledjük, a Magyar Rádióval szemközti ház­sorban áll –, s az intézet arra kényszerült, hogy kis időre felfüggessze tevékenységét. A helyzet rendeződése után azonban foly­tatta a munkát, sőt egyre bővült a kultu­rális kapcsolatok skálája. Az intézet szá­mos olasz ösztöndíjat alapított a kutatók, tudósok cserekapcsolatait elősegítendő, a magyar közönség mind gyakrabban talál­kozhatott neves olasz filmművészekkel, színházi társulatokkal, kiállítások nyíltak, támogatta olasz művek magyarra és ma­gyar alkotások olaszra fordítását. A politikai rendszerváltozás a magyar­olasz kulturális kapcsolatokban is for­dulatot hozott. 2003-ban a Bródy Sándor utcai intézmény lett a közép-európai tér­ség meghatározó részének koordinációs központja. Ezzel egy időben jelentősen bővültek a közönségnek kínált szolgálta­tások: gyarapodott a könyvtár gyűjtemé­nye, létrejött, majd bővült a számítógépes hálózat, megnyílt a sajtóiroda, majd az Olasz Intézet Baráti Köre. Az intézmény mind nagyobb hangsúlyt fektetett az olasz nyelvtanfolyamokra, megerősödtek a kap­csolatok az olasz tanszéket fenntartó egye­temekkel és az olasz kétnyelvű gimnáziu­mokkal és általános iskolákkal. Salvatore Ettore, az olasz intézet jelenle ­gi igazgatója már igazán bejáratott „nagy­üzemet” örökölt elődjétől. Az évi mintegy kétszáz programon százötvenezer látogató vesz részt. A rendezvények közül kiemel­kedik a hagyományos Újévi koncert, a Ta­vaszi Fesztivál rendezvénysorozata, a Jazz Fesztivál, a MittelCinemaFest (az olasz film közép-európai fesztiválja), Az olasz nyelv hete a világban rendezvénysorozat és Az én Olaszországom című, diákoknak szóló festészeti pályázat. De csak kicsit kell visszamerülnünk az időben, a poétikus nevű előző igazgató, Arnaldo Dante Marianacci fél évtizedes időszakára, hogy folytatni tudjuk a ki­emelkedő rendezvények felsorolását. Az ő idejére esett az ’56-os szabadságharc fél évszázados jubileumának megemlékezé­se, amikor is külön konferenciát szentel­tek a témának, és páratlan kiállítást hoz­tak össze a forradalom idején Budapesten dolgozó haditudósítók fotóanyagából. Tíz ország tíz objektív szemtanúja mondhat­ta el négyszáz elkapott pillanatban, hogy milyen hatást tettek rá október eseményei. De az sem volt kevésbé megható pillanat, amikor két évvel ezelőtt magyar zenészek emlékeztek a váratlanul elhunyt Pavarot ­tira, a világ talán leghíresebb tenorjára. A zene egyébként is a legfontosabb sze­repet játssza a budapesti olasz intézmény programjában. Évi hatvan-hetven kon­certtel (a könnyűtől a klasszikusig, de ők látják el fellépőkkel a zsámbéki dzsessz­fesztivált is) ez a művészeti ág vezeti az intézet kínálatát. Igaz, nem sokkal ma­rad el mögötte a film sem. Ez főleg Dan­te Marianacci alatt futott fel, manapság pedig már a heti rendszerességgel jelent­kező filmklub mutatja be a kortárs olasz filmművészet legjavát, mint ahogy a már említett MittelCinemaFest elnevezésű se-23 BUDAPEST 2010 január Városszerte népszerűek az Olasz Intézet koncertjei A kiállítások egyebek mellett az itáliai városok nevezetességeivel ismertetik meg a látogatókat forrás: Olasz Intézet archívuma forrás: Olasz Intézet archívuma

Next

/
Oldalképek
Tartalom