Budapest, 2010. (33. évfolyam)
5. szám május - Zsuppán András: Háromszögelés
A régi pesti zsidónegyed az elmúlt években a városvédők és az ingatlanfejlesztők harcának csatatere volt. Hogyan látja ennek a városrésznek a jövőjét? Ha az értékvédelemben nem tanúsítunk rugalmasságot, ha nem próbáljuk meg ezt a 19. századból örökölt, sok esetben rendkívül rossz állapotú, máig komfort nélküli, szoba-konyhás lakásokkal teli házállományt modernizálni, akkor a negyed óhatatlanul lepusztul. A Madách sétány évtizedekig dédelgetett terve miatt ezen a területen a történeti épületállomány az átlagosnál is rosszabb állapotban van, hiszen nemcsak a szocializmus ötven éve alatt nem költöttek a felújítására, hanem már a 20. század első évtizedeiben megindult az amortizáció. Számomra az a legfontosabb kérdés, hogyan lehet egyszerre megőrizni a múltat, és a mai igényeknek megfelelő lakókörnyezetet létrehozni. Folytatódik tovább a bontás? Az én helyzetem nagyon kényelmes: Belső-Erzsébetváros szabályozási tervét komoly viták után elfogadták, és az egész negyed műemléki jelentőségű terület lett, ami sokkal komolyabb védettséget biztosít, mint bármilyen egyéb szabályozás. Ettől kezdve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mondja meg, hogy melyik ház értékes, és melyik nem. Még a foghíjbeépítések terveit sem a kerületi, hanem a központi vagy a fővárosi tervtanács minősíti. A kerület egésze része a tágabb értelemben vett történeti városmagnak. A védett negyeden kívül mi garantálja a városkép védelmét? A kerületi tervtanács három és fél éve működik – egy olyan épületet már tudok mondani, amit ez a tervtanács bírált: a Dohányi utcai Soho Hotel azóta Budapesti Építészeti Nívódíjat is kapott. Bízom benne, hogy nem kell félteni a városképet ettől a tervtanácstól, hiszen helyet kapott benne Sajti Zsuzsa, a KÖH területi felügyelője és Czétényi Piroska műemlékes szakember, ráadásul az én szűkebb szakterületem is az örökségvédelem. Minden kényes helyzetben komolyan vesz szük az értékek védelmét. Legalább nem alakulhat ki olyan zavaros városkép, mint a félig megvalósult Madách sétány környékén... Ami azon a területen megvalósult, az – talán furcsán hangzik – ellenpontozza a negyed szépségét. Való igaz, hogy nem jöttek létre kortárs építészeti értékek. Az utókor ezeket a házakat, éppen úgy, mint a korábbi korok gyenge alkotásait, nem fogja megőrizni. A műemléki környezet száz év múlva is meg-Háromszögelés szöveg: Zsuppán András, fotó: Sebestyén László Trendi sétálóutcák helyett élhető, értékeit őrző, de a mai igényeket kielégítő lakónegyedként képzeli el Erzsébetvárost Lantos Péter, a VII. kerület főépítésze, aki azt is elárulta, miért beszél szívesebben zsidónegyed helyett zsidó háromszögről. 28 BUDAPEST 2010 május FŐÉPÍTÉSZEK FÓRUMA Kazinczy utcai részlet
