Budapest, 2010. (33. évfolyam)

4. szám április - Jolsvai András: Visszajáró LXXIII. - Orbán György: Kultutca a Rádayból

10 BUDAPEST 2010 április A Corvinus Egyetem és a Ráday Kollégi­um mellett a SOTE Elméleti tömbje (Tűz­oltó utca) és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Közraktár utca), a Károli Egyetem több egysége (rektorátus, Teológiai Kar) jelzi a felsőoktatás egyre hangsúlyosabb jelenlétét a kerületben. Az önkormányzat nem, vagy csak komoly megfontolások alapján adta el ingatlanjait, megőrizte a város fejlesztéséhez szükséges domináns pozícióját. A kulturális műhelyek betelepülését, a fesztiválokat támogatások­kal segítették, s nem lehet eléggé hangsú­lyozni e támogatások folyamatosságát és megbízhatóságát. A kávézókkal, éttermekkel együtt nép­szerű utcája lett a fővárosnak a Ráday. A négyes metróhoz kapcsolódó felszínren­dezések várhatóan további pozitív hatást gyakorolnak életére. A közlekedési rend­szerterv erős forgalomkorlátozást ír elő. Az elmúlt évtized bizonyította, hogy a fel­lendült városi élet-aktivitás nagyobb ható­sugárban is „üzemképes”. A Kálvin tér, a Vámház körút és a Duna-part közterülete­inek megújítása, az Üllői út mint kerületi külső határ, illetve a Ferenc körút mint ke­rületi belső határ átlépésének igénye vetet­te fel a Kultucca projekt továbbgondolását – annak a régi elképzelésnek a kimunká­lását, amely keretbe foglalja mindezeket a törekvéseket, és megalapozza a továbblé­pést. Ebben a koncepcióban a közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó intézményi kör megújulása a Ráday utca topográfiai és „kultuccai” előéletéből adódó súlyvo­nal-szerepét erősíti. Kínálkozik, hogy az itt működő kulturális intézmények-műhelyek és az ide szerveződött üzleti élet együttese az eddigi párhuzamosság helyett egymást erősítő háló-kapcsolattá alakuljon át, és a környék a megújuló Belváros sétazónáját folytatva színes kulturális és gasztronó­miai kínálattal rendelkező sétálóvárossá, turisztikai célponttá fejlődjék. Nagyjából 2007-től kezdődött ez az új szakasz a Kultucca történetében. Az általá­nos gazdasági helyzet lefékezte a korábbi, akkor igen gyors fejlődést, megnehezítette a külső források bevonását, ezért mind a műhelyek, mind a fesztiválok megmarad­tak a kis-közepes kategóriában. Megválto­zott a külső környezet is, sok hasonló hely, esemény kínál ma már szereplési lehető­séget, újfajta verseny alakult ki a fesztivá­lok-rendezvények piacán, és bizony nem mindenben álljuk a versenyt. Az önkor­mányzat is kénytelen volt szinten tartani, illetve csökkenteni támogatását. A Kálvin téri metróépítkezés miatt az utca csak rész­ben „használható”, és ez több éve korlátoz­za a kereskedelem forgalmát. Most érződik csak igazán a vendéglátók és a kulturális műhelyek közötti, a közös érdekekre építő együttműködés hiánya. A pályázat Tíz év nagy idő, illik, sőt kötelező végig­gondolnunk helyzetünket, lehetőségein­ket és jövőnket. A verseny nem háború, a gazdasági nehézségek nem csak minket sújtanak, a szándékot, az elkötelezettsé­get és a tehetséget csak magunkon kér­hetjük számon. A jövőről, a lehetséges megoldási javas­latokról a jövő nemzedék tervezőit hasz­nos kérdezni, ezért alakítottuk meg RÁ ­DAY KULT2 UCCA néven csoportunkat, és döntöttünk egy pályázat kiírása mellett. A hallgatói ötletpályázat kiírója Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkor­mányzata megbízásából a csoport, tagjai Orbán György projektmenedzser, a Ráday Könyvesház tulajdonosa, dr. Nagy Béla épí ­tész, várostervező, a Mű-Hely Tervező és Tanácsadó Zrt. igazgatója, Szegő György DLA építész, látványtervező, szakíró, szer­kesztő a Magyar Építőművészet főszer­kesztője, Koós Pál formatervező művész, a MOME Formatervező Tanszékének tan­székvezető-helyettese voltak. Az országos, nyilvános, titkos, urbanisz­tikai és designelemeket egyszerre váró öt­letpályázatot Magyarország valamennyi felsőfokú építész-, tájépítész-, település­mérnök-, forma- és terméktervező-képző oktatási intézményének hallgatói részére címeztük. A nyertes tervpályázatok díja­zására összesen másfél millió forint állt rendelkezésre, amelyből a legnagyobb díj összege 500.000.- Ft, a legkisebb megvétel összege pedig 200.000.- Ft lehetett. Szép siker a 120 résztvevő, a beérkezett 34 elbírálható pályamű, amelyekből a zsű­ri tizenötöt díjazott. (A kiírás, az értékelés, és a pályaművek megtekinthetők: www. radaykonyveshaz.hu, értékelést és elem­zést közöl az Új Magyar Építőművészet 2009/4. száma) A Kulturális Negyed tervét a pályázat tanulságaira építve elemezzük. Ki kellett jelölni és érvényesíteni azokat a tengelye­ket, amelyek működőképessé teszik a vá­rosrészt, feltárni a jelenleg „elakadt”, vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom