Budapest, 2009. (32. évfolyam)
12. szám december - Tészabó Júlia és Török Róbert nyomán Saly Noémi: A kucsébertől a Jópajtásig
re sem jött létre jelentős magyar játékipar. A boltok kínálata továbbra is főként import játékokból állt. Az 1920-as években újból felmerül, milyen módon lehetne nagyobb arányuk a piacon a magyar játékoknak. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége saját játékműhelyt hozott létre, és kereste értékesítésük útjait. Legnagyobb felvevője a – külföldi tulajdonú – Corvin Áruház volt. A magyar játék hiánya az államosítást követően is rendkívül nagy problémát jelentett. Csak 1951 után indult meg a játékkészítő kisipari szövetkezetek szerveződése, de ezek sem voltak képesek az igények kielégítésére. Csehszlovák, német és szovjet játékok jelentek meg kiállításokon, majd az üzletek, áruházak polcain is. A nyugati országok játékai csak a 80-90-es években, már a TRIÁL-korszakban juthattak el a hivatalos kereskedelem csatornáin a vásárlókhoz. A magyar és a külföldi játékok aránya a játékboltok polcain mára sem lett jobb, sőt. Az első igazi pesti áruház, az 1911-ben megnyílt Párisi Nagyáruház a neves Gold berger testvérek egyikének vállalkozása volt. Kerepesi (ma Rákóczi) úti épülete 1903-ban leégett, ezt követően költözött az Andrássy útra, a ma Divatcsarnok néven ismert épületbe. Fennmaradt 1914-es karácsonyi árjegyzékében az első 35 oldalt a játékok töltik meg. Osztályok és „igazi” játék áruházak A Corvin Áruház 1925-ben épült, s a német áruházak mintáját szervezettségében is követte. 35 kirakatában karácsonykor mindig mutatott be játékokat, iparpártolásának bizonyítékaként magyar játékokat is. Játékosztálya a Meseország nevet viselte, s egy időben Kott Bódog , a Rippel -féle játékbolt korábbi tulajdonosa, Kertész Tódor tanítványa vezette. Gazdag játékkínálatáról árjegyzékeiből tájékozódhatunk. A Magyar Divatcsarnok 1921-ben nyílt meg, s 1928-tól volt benne játékosztály. A húszas évek végén, Magyart a magyarnak című karácsonyi árjegyzékében a szülőket szólítja meg: „Álmában már azokkal az ezerszer megígért ajándékokkal játszadozik a kicsi, amelyek miatt olyan tündöklő ünnepnek tartja a csillagszórós karácsonyt. Hallgassa meg Nagyságos Asszony, miről beszél reggelenként csodaváró szemekkel az apróság... aztán fussa át ezt a kis tájékoztató felsorolásunkat s válassza ki azt a várvavárt játékot, amivel majd a »Jézuska« lepi meg a trónörököst. Mindenünk van – de semmiből sincs sok. Ezért ajánljuk, vásároljon minél előbb – nálunk!” Néhány évvel későbbi Még néhányat alszunk... című árjegyzékében is ezt teszi, de már nem a gyermekálmokat, hanem az áruház eladóinak hozzáértését és áruinak olcsóságát ajánlja a vásárlók figyelmébe: „Eladóink egytől egyig gon dolatolvasók! Szó nélkül tudják, hogy az ajándéknak nem szabad sokba kerülni, de sokat kell mutatnia.” A korszerű nagyáruházak játékosztályai mellett, sőt egyik-másikat megelőzve modern szakáruházak is nyíltak a századelő Budapestjén. Az első fecske, az 1909-ben, a Dohány és a Síp utca sarkán megnyitott Késmárky és Illés-féle Árkád Bazár a korszerű áruházépítészet egyik korai hazai példája volt. 1909. decemberében egy ismertetés így mutatta be: „Igen szép látnivaló a hatalmas ötemeletes palota, melynek árkádjai alatt járvakelve, csodálattal látjuk a változatos játékok 4 BUDAPEST 2009 december Az Úttörő Áruház játékosztálya, 1950-es évek A volt Árkádbazár épületének homlokzata fotó: Sebestyén László
