Budapest, 2009. (32. évfolyam)
10. szám október - Csordás Lajos: Kazinczyval kalandozunk 1828 és 2009 Pestjén
A hatvankilenc éves költôfejedelem szinte gyermeki izgalommal készül az utazásra, hogy láthassa az ország nagy lendülettel fejlôdésnek indult, leendô fôvárosát, Pestet, s hogy itt találkozzék régi híveivel, no meg a politika, az irodalom és a magyar képzômûvészet új csillagaival, Széchenyi Istvánnal, a Kisfaludyak kal, a szobrász Fe renczy Istvánnal, akiket eddig csak hírbôl ismert. Utazásáról könyvet tervez, amellyel nem készül el. Ami belôle megszületett, azt száz évvel késôbb Rexa Dezsô adta ki egy reprezentatív album formájában, ezzel a címmel: Pestre. A mester február 11-én indul Patakról fiával, Emil lel, „tengelyen”. S hét napi kocsi zás után ér célba, betegen, mert Gyöngyös és Hatvan között átfázott, tüdôgyulladást kapott. Jankovich Miklós nál tervez megszállni, de elôbb egy közelebbrôl meg nem nevezett fogadóban (talán a Zrínyiben, a mai Astoria helyén?) leteszi a csomagjait. Majd kíváncsiságának engedve, betegségével mit sem törôdve körbehajtat a városban egy fiákeren, hogy megtekintse az új építkezéseket. A Hatvani (a mai Kossuth Lajos) utcában áll meg vele elôször a kocsi a „Magyar Theátrum számára megvett telek elôtt”. És ez nem a mai Astoriával szemben levô pontja a városnak (amelyen 1837-re valóban felépül a nemzet színháza), hanem a Szép utca sarka. Kultsár István szerkesztô ugyanis – akirôl itt még lesz szó – azt vásárolta meg a közadakozásból összejött pénzbôl, ami azonban az építésre már nem volt elég. Nem is került oda színház, hanem a Czirákyak pa lotája, a késôbbi Nemzeti Kaszinó, amely a második világháborúban ment aztán tönkre, s helyén nôtt ki 1967-ben a Hungarotex székház, majd ennek helyén 1998-99-ben a ma itt látható irodaház. De Kazinczy kocsisa végül is nem emiatt az akkor még üres telek miatt áll meg itt 1828. február 18-án délután. Hanem a következô porta, a Horváth-ház miatt, amely 1815-ben, amikor ô utoljára erre járt, még nem volt ott (1817-ben épült fel). Ezen a sarkon egy fogadó állt régebben, az Arany Csillag, s az a hír járta, hogy a Nemzeti Múzeumot építik majd a fogadó helyére. De aztán találtak alkalmasabb telket: az Országúton (vagyis a mai Múzeum körúton). Ide pedig szentgyörgyi Horváth József kamarás felépíttette azt a bérházat, amely néhány év múlva helyet ad Landerer és Heckenast sajtógépeinek, s aztán 1848-ban oly fontos szerepet kap: itt nyomtatják ki elôször a 12 pontot és a Nemzeti dalt. De addig még van húsz év, majdnem napra pontosan. Nem kell továbbszaladnunk. „A Horváth-ház gyönyörû egyszerûséget mutat; két udvara négy ablaksorral, három emeletre. Frontonai, oszlopai nincsenek. Balkonját pompás karkövek tartják” – jegyzi fel. A házban lakik Kultsár, az 1806-ban megindított elsô magyar nyelvû újság, a Hazai Tudósítások (késôbb Hazai s’ Külföldi Tudósítások) szerkesztôje. Kultsár e napokban már halálos beteg. Egy hónap múlva éppen az ô halálhíre rázza majd meg az Akadémia ügyének elôkészítésére összegyûlteket. S milyen különös, hogy akkor meg, amikor Kazinczy itt kocsizik, temetik Trattner Má tyást, az öreg nyomdászt, aki egyebek mel lett az ô könyveit is nyomta, meg a Hazai s’ Külföldi Tudósításokat is. De errôl az Kazinczyval kalandozunk 1828 és 2009 Pestjén szöveg: Csordás Lajos, fotó: Sebestyén László „Tizenhárom esztendeje, hogy nem láttam Pestet” - sóhajt fel Kazinczy Ferenc 1828-ban egy barátjának írt levelében. Immár a balparti (fô)városból jelentkezve, mivel József nádor ebben az esztendôben meghívja az Akadémia, vagy ahogy akkor nevezték: a Tudós Társaság megalapítását elôkészítô bizottságba. A kötetnyi feljegyzése alapján végigjárható állomások akkori és mai képének leírásával, felmutatásával idôutazásra csábítjuk az olvasót, Kazinczy születésének kétszázötvenedik évfordulójára emlékezve. 10 BUDAPEST 2009 október Richter Antal Fülöp: Kazinczy Ferenc, 1828 forrás: MNM Történelmi Képcsarnok
