Budapest, 2009. (32. évfolyam)
8. szám augusztus - Antal Ildikó: Elektromosság a háztartásban
mos anyagok ideiglenes kivonatos árjegyzéke, 1941, Engel Károly Elektromosgyár.) E sokak által közkedvelt lap csak 1930-tól a második világháborúig adhatott sokrétû tájékoztatást, ezt követôen megszûnt. A Magyar Villamos Mûvek Országos Szövetsége a propaganda keretében szintén szervezett ismertetô elôadásokat. Már 1934-ben kiskönyveket adtak ki. „A villamos sütés-fôzés szakácskönyve” a racionalizált fôzésrôl, a villamos sütés-fôzés elônyeirôl, a villamos konyha készülékeirôl, a villamos tûzhely ismertetésével, érintésvédelmi és biztonságtechnikai feladatokkal foglalkozott. Természetesen, mivel konyháról volt szó a háziasszonyok sem maradhattak ki, számukra itt is gyakorlati utasításokat és recepteket közöltek a villamos fôzéshez. A villamos fogyasztás érdekében kifejtett propaganda mellett, részben a „villamosított konyhákban” gyakran elôforduló áramütéses balesetek miatt, amelyet az érintésvédelem hiánya okozott, a szakemberek egyre jobban sürgették a készülékekre vonatkozó szerkezeti és balesetbiztonságot szem elôtt tartó szabványok megalkotását. Az 1930-as évek elejére a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szabványbizottságának több évtizedes szabványosító munkája eredményeként megszülettek a háztartási villamos fôzô-, fûtô- és motorhajtású készülékek szabványai, amelyek rendszerbe foglalták mindazokat a feltételeket, amelyeket a készülékeknek szerkezeti, üzemi és életbiztonsági szempontból ki kellett elégíteniük. A szabványnak megfelelô készülékeket az Egyesület által létesített Vizsgáló Állomás laboratóriumában vizsgálták és minôsítették, majd ellátták az Egyesület védjegyével. Így a felvilágosító munka egyik további fontos pontja lett a fogyasztók meggyôzése, hogy saját élet- és vagyonbiztonságuk érdekében szabványos, azaz védjegyzett árut vásároljanak, ilyen fogyasztó berendezéseket alkalmazzanak. Magyarországon a két világháború között a Magyar Elekthermax Gyár Rt., a Magyar Elektromûvek Szentirmay Béla, az AEG Unio Magyar Villamossági Rt., a Magyar Siemens Schuckert Mûvek Villamossági Rt., az „ORION” Magyar Wolframlámpa Gyár, Kremenezky János Rt. gyártott villamos fôzô- és melegítô készülékeket, amelyek a magyar szabványoknak is megfeleltek. Ezek a cégek a hazai igényeket messze ki tudták elégíteni, a külföldi behozatalt könnyen kiszorították, az import csupán néhány speciális háztartási készülékre korlátozódott. Fellendült a villanytûzhelyek gyártása is. Legismertebbek a Weiss Manfréd Acél- és Fémmûvei Rt. villamos tûzhelyei voltak. Ezeket a széntüzelésûek mintájára gyártották. Felsô lapjukon történt a fôzés. A fôzôlapok alatt az egykori tûztér közelében volt a sütô. Késôbb ezeket önálló egységként is gyártották, amelyeket a konyhapult magasságába szereltek. Késôbb a korszerû villamos berendezések között megjelentek a villamos motorral hajtott kávédarálók, kávéfôzô készülékek, kenyérpirítók, villamos teafôzôk, vízforralók, forralóhengerek, a kukta elôdje: a Papin-fazék, a rostsütôk, pecsenyesütôk, virslifôzôk. Igazi különlegességnek számított a gyümölcsprés szûrôvel, habverôvel, majonézcsepegtetôvel, húsdarálóval, italkeverôvel, kávédarálóval ellátott és egyéb más eszközökkel kiegészíthetô univerzális konyhamotor, a „Mixmaster”, amelyet „a modern konyha ideálja” szlogennel hirdettek. A villamosított konyha egyik nélkülözhetetlen eleme a fôzés alapanyagainak tárolására szolgáló hûtôszekrény. A kezdeti mesterséges hûtés technikája (jégszekrények) után, az 1910-es évektôl jelentek meg az elsô géphûtésû, villamos hálózatról mûködtetett háztartási hûtôszekrények. Magyarországra az 1920-as években kizárólag import útján kerültek be (Frigidaire, Elektrolux, Bosch) kevés darabszámban. Áruk magas volt, ezért hosszú ideig luxuscikknek számítottak. A Wertheim Felvonó és Gépgyár teljesen hazai fejlesztéssel ugyan készített néhány szekrényt, azonban magas áruk miatt nem voltak versenyképesek a külföldi termékekkel. Az 1930-as évek közepén a Weiss Manfréd Mûvek néhány száz abszorpciós hûtôszekrény gyártását indította el, Elektrolux licenc alapján. Ezeknek vidéken volt nagy sikerük, ahol a villamosenergia-szolgáltatás még nem volt kiépítve, így ezeket a hûtôszekrényeket petróleumfûtéssel árusították. A két világháború közötti fejlôdést szakította meg a világháború, illetve az 1948 utáni államosítás. Az új államforma, új gazdasági szemléletet vont maga után, új üzemszervezési felépítésekkel, követelményekkel, gazdasági mutatókkal, amelynek következményeként a háztartások –- ellentétben a két világháború közötti idôszakkal –- csak meglehetôsen szerény számban büszkélkedhettek villamos készülékekkel. ● 24 BUDAPEST 2009 augusztus Villamos fôzôlap érintésvédelem nélkül Weiss Manfréd villanytûzhely villamos háztartási eszközökkel Villamos kávéfôzô és vízforralók Az MMKM Elektrotechnikai Múzeuma gyûjteményébôl MMKM Elektrotechnikai Múzeuma állandó kiállításából Az MMKM Elektrotechnikai Múzeuma gyûjteményébôl
