Budapest, 2009. (32. évfolyam)
7. szám július - Farkas Zsuzsa: A bécsi festő, a pesti fényképész, a budai vendégfogadós
A bécsi festô Az 1821-ben született Borsos József apja tanácsára a bécsi Képzômûvészeti Akadémiára iratkozott be és vált 1842-re érett festôvé. A magyar arisztokrácia portréinak megrendeléseit teljesítve hol Bécsben, hol Pesten dolgozott. Az 1848-as forradalom hírére Pestre érkezett és megalkotta osztrák barátjával, August Pettenkofen nel éle te fô mûvét Az 1848-as országgyûlés megnyitása címû litográfiát. Nemzetôr címû festménye pedig a hazáját védelmezô férfiikonjává vált, amely minden kultúrtörténeti könyvben megtalálható. E két széles körben ismert mûve emeli ôt a nevesebb pályatárs, Barabás Miklós mellé. 1840 körül a pesti Mûegylet kiállításaival induló magyar képzômûvészeti élet a kezdetektôl számon tartotta ismertebb mûveit. Ma pedig a Magyar Nemzeti Galéria kánont diktáló állandó kiállításain az elsô termekben Markó Károly és Brocky Károly, Kovács Mihály, Tikos Albert és Canzi Ágost mûvei mellett ott sorakoznak Borsos József portréi, például a Nemzeti Színházat építô Zitterbarth Mátyás és a kiváló operaénekes Stéger Ferenc jelmezes képe is. A festô az 1850-es években Esterházy Pál Antal herceg szolgálatában, valószínûleg an nak oltalma alatt alkothatott. A hercegrôl készített életnagyságnál nagyobb portréja és a herceg képcsarnoka számára festett Lányok bál után címû, kissé erotikus mûve nagyon hamar a magyar mûvészet reprezentatív képei közé emelkedett. Miután a herceg 1865-ben eladni kényszerült gyûjteményét, a magyar állam megvásárolta. A Magyar Tudományos Akadémia emeleti helyiségében már 1865-tôl folyamatosan látható volt ez a két festmény is. A kortársak számára ezek jelölték ki a mûvész megingathatatlan helyét a magyar képzômûvészetben. Fô munkái mára háttérbe szorultak, hiszen a Nemzetôr a Nemzeti Múzeum fôigazgatójának szobáját díszíti, a herceg képmása pedig a Történelmi Képcsarnok raktárában pihen. A Magyar Nemzeti Galéria október 25-ig látogatható tárlatán fôként festményei láthatók, portrék, jelmezes portrék, csendéletek. Az elégedetlen festô és a Kis festô címû zsánerképek a mûvész belsô küzdelmeit, vívódásait jeleníti meg. A giccs határán álló szentimentális ideálképei miatt sokan vádolták túlzott érzelmességgel és simulékonysággal. 2002-ben végzett elsô nagyobb lélegzetû gyûjtésünk alkalmával még attól rettegtünk, minden mûvérôl kiderül, hogy másolat, ahogy azt korábban egyes osztrák kutatók állították. Négy-öt mûnél sikerült tisztázni, hogy milyen jellegû másolatról van szó, és maradt körülbelül kétszáz alkotás, amely a köréhez sorolható. A mai újabb gyûjtési hullám alkalmával még további hat képe került elô, ám életmûvének java része most sem tanulmányozható, a képek helye ismeretlen, csak reprodukciók alapján van némi elképzelésünk róluk. Több mint háromszáz hamisítványról tudunk emellett, túlnyomórészt nôi portrékról, amelyekre a könnyebb A bécsi festô, a pesti fényképész, a budai vendégfogadós Farkas Zsuzsa 15 BUDAPEST 2009 július Borsos József: Az elégedetlen festô Ismeretlen fényképész: Borsos József fényképészeti eszközök között, 1856 Magyar Nemzeti Galéria Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár
