Budapest, 2009. (32. évfolyam)
6. szám június - Hidvégi Violetta: Gyermekszínház a Városligetben
leni biztosítása, a folyamatos karbantartás, valamint évente három jótékony elôadás kötelezettsége is; az árvaházaknak és egy kijelölendô kisdedóvó intézetnek. Kötelességei sorába tartozott a helyiségeket és környezetét is tisztán tartani: „ottani ültetvényeket s facsoportozatokat ápoltatni, nem különben az egészség és illedelem követelményeinek megfelelô pissoirokat és privéteket az épület mellett felállítani s azokat folytonosan tisztán tartani.” Még a környezô növényzetben esett kárért is, bárki okozta, Kratochwil felelt. A sok kötelességért cserébe ígéretet is kapott; a bérleti idôn belül a város nem engedélyez másnak ezen a területen gyermekszínházat. Közben azonban Kratochwil Ferenc, aki nem rendelkezett elég tôkével az építkezéshez, megállapodott vállalkozó társával, Buzzi Bódoggal a színház üzemeltetési jogának átruházásról. Két nappal a Kratochwillal kötött szerzôdés után a tanács most már az építésszel létesített jogviszonyt: „mivel nevezett Buzzi Bódog úr, mint a városban jó hírnévnek örvendô építészi vállalkozó, személye elôre láthatólag elegendô garantiát látszik nyujtani, hogy az általa átvállalandó szerzôdési kötelezettségeknek megfelelend.” Teljes kudarc Bô másfél év múlva, 1872. március 11-én már Buzzi fordult újabb javaslattal a tanácshoz. Kérvényében felidézte a három évvel korábbi általános ipari virágzást, amikor is engedélyét elnyerte. Kísérlete – írja – meghiúsult, a színház fenntartását nem tudja tovább vállalni. Két megoldást kínál: vállalkozóként lebontja az épületet, és az abból kinyerhetô anyagot értékesíti, ebben az esetben a területet saját költségén visszaállítja eredeti állapotába. Ha viszont a tanács kívánja hasznosítani az épületet, akár vendéglônek, akár tornacsarnoknak – természetes volt az ötlet, hiszen vállalkozóként ez idôben építette az Ôsz utcai tornacsarnokot – akkor kártalanítást kér. Két hónap múlva újabb beadvánnyal sürgette ügyének mielôbbi, kedvezô elintézését. Ebben adatokkal foglalta össze a színház sorsának szomorú alakulását: „a városliget díszének emeléséül építettem a mintegy 23.000 forintba kerülô gyermekszínházat, hogy ott az ifjú nemzedék mulatságát és szellemi mûvelôdését találja, azonban a helyi viszonyok és a jelenlegi kor szelleme azon sajnos meggyôzôdésre vezettek, hogy e helyen, illetôleg ezen épületben szini elôadásokat a legnagyobb áldozatok mellett, teljes tönkrejutásom nélkül nem tarthatok, miután napi kiadásaim sem fedeztetnek.” A tanácsi ügymenetben még hónapok teltek el mire szeptember 4-én határozott a közgyûlés: döntését jelentôsen befolyásolta a Sugárút tervezett megnyitása. A szabályozások folytán ennek az épületnek, három évvel az építése után, már nincs helye a Városligetben – állapítják meg. Kétezer forintért engedélyezik Buzzi Bódognak a lebontását, s hogy az anyagot felhasználja. Nem is vitték túlságosan messzire a téglát, gerendákat, fedôanyagot. A mai Klauzál, az egykori István téren támadtak új életre, most már népszínházként, Ráinits József építész és Nikel Ignác ácsmester munkája nyomán. 1872. október 30.-i megnyitásával Miklósy Gyula igazgatása alatt Pesten a második magyar nyelvû színház kezdte meg ott a mûködését. „Tavaly Miklósy igen kecsegtetônek találta a fôvárosi mozgalmakat arra, hogy Pesten ideiglenes fészket építsen a magyar színészetnek, s a városligeti gyermekszinházat téglástól, szarufástól fölállította az István-téren. A kis társulat és kis szinház az egész télen jól megélt, vajmi szerényen igyekezvén kielégíteni a középszerû igényeket; de hát utoljára is a nemzeti szinházon kivül is lehetett télen magyar elôadást hallgatni. Miklósy most már tovább ment, s a nyárra egy nagy színkört épített a városligetben, hol szintén folynak az elôadások.” – számolt be a kezdeti sikerekrôl a Va sárnapi Ujság 1873 júliusában. Ezekbe az építôanyagokba azonban – úgy látszik – beleépült a kudarc kísértete. 1874. január 4-én tûz ütött ki a színházban, az évben még vegetált, majd 1874. december 1-jén egy utolsó elôadással végleg feladta a reményt, hogy valaha is siker lesz, lehet még az osztályrésze. ● A tervek forrása: Budapest Fôváros Levéltára, Pest város Építô Bizottmánya 19 BUDAPEST 2009 június Forrás: OSzK Színháztörténeti Tár Forrás: BFL Klösz Gyûjtemény Klösz György fényképe a Városligetrôl, 1890-es évek Miklósy Gyula népszínháza az István téren
