Budapest, 2009. (32. évfolyam)

6. szám június - Hidvégi Violetta: Gyermekszínház a Városligetben

hivatali útját. Elsôként a színházi bizott­mány fogalmazta meg pártoló véleményét a mellékletként csatolt program alapján, amelynek a mulattatás mellett a hasznos idôtöltés és az oktatás is céljai közé tarto­zott. Az érdemi döntés elôtt a tanács ki­kérte a tanügyi bizottmány véleményét is: „valljon megengedhetô é az, hogy akár gyermekek számára szini elôadások rendez­tessenek, – akár pedig magok gyermekek által színdarabok elôadassanak?” A tan ­ügyi bizottmány ezeket a megfontoláso­kat nem tette a magáévá, ám az engedély kizárólagossága ellen szót emelt. Miköz­ben megadta a hozzájárulását, elvetette a kérelmezônek azt a kérését, hogy intéze­tét a Széchenyi sétatéren (a mai Szabad­ság tér déli része) rendezze be. (Erre a te­rületre Frey Lajos készítette el egy kisebb befogadóképességû, ponyvával fedett, faszerkezetû építmény tervét.) Kratoch­wil ezek után 1869. február közepén kért a Városerdôben negyven négyszögölnyi alkalmas területet a tanácstól. Április közepén a Fôvárosi Lapok hír­adásban számolt be az ide pozicionált szán­dékról: „Gyermekszinházat akar fölállitani Kratochvill Ferenc. Báb, gép- és árnyjáté­kokat mutogatna benne; természetes viz­játékokat, ködfátyolképeket, természettani mutatványokat, stb. E mutatványokat pe­dig magyar, német és francia nyelven ma­gyarázások kisérnék. A terv jó, óhajtjuk sikerét.” Az akta eközben újabb bizott ­mány elé került. A városligeti bizottmány a városligeti nagy bizottmánynak javas­latot tett a színház helyére, a mai Dózsa György úton a Benczúr utca vonalában: „mi e czélra a városligetben a János utcá­val szemközt levô akácz erdôben egy igen alkalmas helyet tûztünk ki, melyen az épít­kezés foganatba vétetett is.” Az építkezést 17 BUDAPEST 2009 június Frivisz Ferenc, Szumrák Pál: A Városliget helyszínrajza a gyermekszínházzal, 1869 A gyermekszínház szintenkénti alaprajza, hosszmetszete és homlokzata. Tervezô: Buzzi Bódog, 1869

Next

/
Oldalképek
Tartalom