Budapest, 2009. (32. évfolyam)

6. szám június - KALAUZ

a védett épületek, utcák, negyedek, világörök­ségi területek védôzónájáról. Itt és ott is azt csinál immár a beruházó egy-egy épülettel, amit csak akar. Ez az a helyzet – állapot – amellyel kapcso­latban megszületett a Podmaniczky Páholy ál­lásfoglalása. Az akciószövetség alapítói közül aláírta a kezdeményezô, a Budapesti Városvédô Egyesület, illetve a Budapest Világörökségéért Alapítvány, az ICOMOS Magyar Nemzeti Cso­portja, a Kamermayer Projekt Egyesület, a Kós Károly Egyesülés, a LÁT-KÉP Egyesület, a Le­vegô Munkacsoport, a Nagy Budapest Törzs­asztal, az Óvás! Egyesület, a Szeretem Buda­pestet Mozgalom. És eljuttatták valamennyi érintett miniszté­riumhoz, hatósághoz, Budapest önkormány­zataihoz, az építész-szakma képviseleti és civil szervezôdéseihez. Nyílt levél formájában pedig közreadtuk itt és most a BUDAPEST, a Város­lakók lapja hasábjain, és azoknak az elektro­nikus és nyomtatott médiumoknak oldalain, amelyeknek újságírói, szerkesztôi maguk is ér­zik felelôsségüket azért, ami ebben a városban, vesztünkre, újra és újra megtörténik. Mert ha a Páholy és a hivatásukat fölismerô szakemberek nem éreznek lelkiismeret-fur­dalást az ilyen és hasonló ügyekben, ha sen­ki nem szól, amikor szólni kell: magunkért – akkor sorsunk meg van pecsételve. Cinkos, aki néma. Túl sokszor elfelejtjük. A képsoron a jelenlegi állapotot megörö­kítôvel kezdve két fázisát mutatjuk be az immár bejelentéssel vagy anélkül is vég­rehajtható beavatkozásoknak egy fôváro­si védelem alatt álló házon. (A Nagykörút egésze fôvárosi védelmet élvez: folytono­san tapasztaljuk, s egyre többször, hogy ez bizony nem a legerôsebb gátja mások tapintatlan önmegvalósításának). Az elsô felvételen azt látni, amit most fotózhat a turista. A másodikon az látható, mi lenne, ha az egyik emelet homlokzati sávját szép kék csempékkel igazítanák ki a tulajdono­sok, eggyel fentebb pedig kékre festenék. (Ezeket a beavatkozásokat csak be kellene – kellett volna? – jelenteni. A harmadikon minden megszemlélhetô, ami úgy kerülhet­ne a homlokzatra, hogy senkinek sem kell még egy szót sem szólni: engedélyezné-e? Cégérek bárhol, a csempékért rajongó tulaj­donos feleségének ifjúkori szobra (persze nem szabad három méternél magasabbnak lennie, és nem is az!), a legfelsô szint talán buddhista szentélyének cégérszobra, nap­elemek, ahányat csak akarsz, s ahová csak szeretnél. Akinek nem tetszik? Gondoljon Góliátra. És segítse legalább egy parittyával a Dávidokat... ● 14 BUDAPEST 2009 június animáció: Urbanovics Bettina

Next

/
Oldalképek
Tartalom