Budapest, 2009. (32. évfolyam)

2. szám február - Kispest megújuló terekben gondolkozik

mány szerint hatszázezer ember minden­napi életét érinti majd, és kiszolgál például sok XVII. kerületi vagy csepeli lakót is, az innen induló buszokkal. Fogalmazhatunk úgy is, hogy „az ország kapuja” a repülô­géppel érkezô számos turista számára, hi­szen itt van a Ferihegyi Repülôtérre induló buszjárat végállomása is. – A beruházáshoz a nagyrészt zöldbe ágya­zott intézményi övezetbe sorolt, az épületál­lományt tekintve lepusztult állapotú telkek eladása adta meg a lehetôséget. A fôváros egy BKV sportpályát értékesített, a kerület pedig a napközis tábor telkét. A beruházó saját költségén vállalta a buszpályaudvar és a metró-végállomás felújítását, amelyhez egy közel négyezer négyzetméteres agóra-szerû városi tér fog kapcsolódni. Ennek kialakítását dr. Schneller István, volt budapesti fôépítész erôteljesen szorgalmazta a tervtárgyalások során. A projektnek máig vannak ellenzôi, a legnagyobb ellenállást a helyi kereskedôk részérôl tapasztaltuk, akik hevesen igyekez­tek védeni érdekeiket. Most már úgy néz ki, sikerül rendezni a vitás ügyeket. A kerület­ben ilyen nagyságrendû beruházás még nem volt. S persze már rég nem úgy van, hogy minden állami beruházás formájában va­lósul meg: külsô befektetôk valósítják meg a programokat. Így épült meg az EURO­PARK, ami annak idején a harmadik nagy bevásárlóközpont volt Magyarországon – ezt így tartjuk nyilván, az elsô volt a Pó­lus, a második a Duna Pláza. Véleményem szerint bevásárlóközpontok számára sok­kal megfelelôbb helyszín a metróvonalak valamely állomása, mert ezáltal csökken a városi autós mozgások száma, a környezeti hatások kedvezôbbek. – Az EUROPARK bôvítése is napirenden van, a központi tervtanács már tárgyalta és elfogadta, de megvalósítása még nem kezdôdött meg. Vele szemben, az Üllôi út túloldalára tervezett NEO-Center kivite­lezése is várat még magára. Ott – negyven­ezer négyzetméteren – nem fog túltengeni a kereskedelem, irodai, rekreációs és ven­déglátó funkciókat is szolgál majd. – Településszerkezeti helyzetébôl is fa­kadóan fejlôdik, alakul Kispest, amiben igen jelentôs szerepe van városon belü­li helyzetének, s fôleg a metróvonalnak. Magának a kerületnek nincs olyan mar­káns központi térsége, mint más városré­szeknek, viszont több olyan kisebb térrel rendelkezik, melyek felújítása a közeljö­vôben esedékes. Erre „fôterek felújítása” címmel indítottunk programot, aminek keretében tavaly-tavalyelôtt el is készült a Templom és a Városház téré. A családi házas Kispest központja – fôterecskéje – a Templom tér, hagyományos városközpont­ja pedig a Kossuth tér, ahol a díszpark fel­újítása történt meg a legutóbb, az EURO­PARK beruházóinak felajánlásából, külsô forrásból. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy településrendezési szerzôdéseket tudjunk kötni a költségvetésbôl hiányzó források elôteremtésére. – Az építészeti szempontból kiemelkedô Wekerle-telep központja a Kós Károly tér, melynek felújítására egymilliárd forintos európai uniós projekt-pályázatot nyújtunk be. A telep szelleméhez méltó új tér kialakí­tását, funkcióinak bôvítését tervezzük. – Tályog a kispesti fejlesztések testén a Stefánia-ház elnevezésû, megrekedt pro­jekt a Kossuth tér közelében. Két ciklus­sal korábban, 2001-ben kezdôdött. Sajnos mindig olyan beruházóval kötöttünk szer­zôdést, akirôl csak utólag derült ki, hogy nem elég tôkeerôs az építkezéshez. Jelen­leg több per van folyamatban, így a befe­jezés a közeljövôben sem várható. Nem a szakmai irányításon, nem a képviselô-tes­tületen vagy a fôépítészen múlik, ha egy ilyen ügyben alkalmatlan partnerekkel kerülünk kapcsolatba. Ráadásul a globális hitelválság nyilvánvalóan tovább nehezíti a projekt megvalósítását. – Kispest területe 95 százalékban be­épült, ezért távlati lakóterületi fejlesztések­kel alig lehet számolni. A Kertvárosban a Méta utca–Zombor utca–Gyáli patak által határolt terület a rendszerváltozás elôtt a Gyáli Termelôszövetkezet magántulajdona volt. A 16,5 hektárt még 1998-ban a Fôváro­si Közgyûlés mezôgazdasági övezetbôl L4 lakóövezetbe sorolta. A jóváhagyott rende­zési terv alapján ötszáz-hatszáz lakóegy­ség építését tervezi egy befektetô, de még nem kezdtek hozzá a megvalósításához. Mellette van a Fôvárosi Kertészet terüle­te, amely hasonló nagyságú családi házas beépítésre lehet majd alkalmas a Méta utca – Nagykôrösi út térségében. ● 11 BUDAPEST 2009 február Épül az alközpont a metróvégállomásnál A harmadik nagy bevásárlóközpont volt Magyarországon

Next

/
Oldalképek
Tartalom